Hogyan Befolyásolják A Műtrágyák A Növény Minőségét - 3

2024 Szerző: Sebastian Paterson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 13:50

Alma, ropogós sárgarépa öntése …

Az alkaloidok heterociklusos nitrogéntartalmú, lúgos jellegű anyagok, erős fiziológiai hatással. Jelentős mennyiségben szintetizálódnak, és bizonyos mezőgazdasági növénycsoportokban felhalmozódnak. A dohánylevelekben az alkaloid nikotin (3-7%) felhalmozódik, amelyet dohányzásra használnak, a csillagfürt - lupinin, spartein, lupanin és néhány más, emberekre és állatokra mérgező alkaloidok (1-3%) leveleiben. állati takarmányozásban alkaloidmentes csillagfürtöt, a cinchonafa kérgében - az orvosi célokra használt alkaloid kinint (8-12%) a mákban - ópiumot, morfiumot, narkotint és kodeint - használnak. orvosság.

Az alkaloid koffein megtalálható a kávébabban (1-3%), a tea levelekben (legfeljebb 5%), kis mennyiségben a kakaóbabban, a kóladióban és más növényekben. Az alkaloidokat széles körben használják gyógyászati célokra. A műtrágyák alkalmazásakor az összes figyelembe vett biokémiai vegyület tartalma nem növelhető egyszerre. Erre nincs szükség. Ennek vagy annak az anyagnak a tartalma azonban műtrágyák segítségével megtervezhető és növelhető. A műtrágyák hatásmechanizmusa a növények kémiai összetételén és a termés minőségén a növényekben előforduló két ellentétes irányú folyamat menetétől függ. Ez egyrészt a fehérjék és más nitrogénvegyületek bioszintézise, másrészt a szénhidrátok vagy zsírok bioszintézise. Mindkét folyamat eltérő feltételeket igényel. Szinte mindig, ha a fehérje bioszintézisének folyamata fokozódik, a szénhidrátok vagy zsírok felhalmozódása csökken, és fordítva.

A növényekbe jutó műtrágya nitrogénje már a gyökerekben aminosavakká alakul, amelyekből fehérjék, nukleinsavak, klorofill, vitaminok, alkaloidok és egyéb vegyületek szintetizálódnak. Ezért a nitrogén táplálkozásának jobb körülményei hozzájárulnak ezen vegyületek intenzívebb felhalmozódásához a növényekben. Nitrogénhiány esetén a növényekben a fehérjék és különösen a nem fehérje nitrogénvegyületek tartalma jelentősen csökken. A keményítő és a cukrok relatív tartalma magasabb. Az éles nitrogénhiány azonban csökkentheti a mobil szénhidrátformák tartalmát a rostok és más oldhatatlan szénhidrátformák növekedése miatt. A nitrogén műtrágyák bevezetésével a "nyersfehérje" tartalma nő, míg a szénhidráttartalma csökken.

Ezt a csökkenést azzal magyarázzák, hogy a nitrogén-anyagcsere számos szakaszában (a nitrátok ammóniává történő redukciója, az aminosavak ammóniából történő bioszintézise, az amidok, nitrogén-bázisok, nukleinsavak, fehérjék és más vegyületek bioszintézise során) a növény sok energia, amelyet főleg a szénhidrátok oxidációjuk során történő fogyasztása révén nyernek. A keletkező nitrogénvegyületek szénváza szintén a szénhidrátok vagy azok átalakulási termékeinek rovására épül, amelynek eredményeként fokozott nitrogén-táplálkozással a fotoszintézis során rögzített szénhidrátok jelentős részét a nitrogénvegyületek bioszintézisére fordítják. Így a nitrogén táplálékának fokozódásával a növények szénhidrát- vagy zsírtartalma csökken.

A mezőgazdasági növények minőségének javítása érdekében a felhasznált nitrogén műtrágyák is fontosak. Különösen a növények ammónia táplálásával az anyagcsere nagyobb mennyiségű redukált vegyület (illóolajok, alkaloidok) felhalmozódása felé tolódik el, nitrát nitrogénforrással pedig fokozódik az oxidált vegyületek, főleg szerves savak képződése. A foszfor nagyon erősen befolyásolja a növények számos biokémiai folyamatát, amely közvetlenül részt vesz a szacharóz, keményítő, fehérjék, zsírok és sok más vegyület szintézisében és lebontásában. Ezért a foszfor-műtrágyák hatására szintézisük intenzitása élesen megnő. A foszfor hatására a fehérjeszintézis intenzitása is növekszik, de kisebb mértékben, mint a szacharóz vagy a keményítő felhalmozódása. Ezért általábanfoszforhiány esetén a növények a fehérjetartalomhoz viszonyítva viszonylag kisebb mennyiségű szacharózt és keményítőt tartalmaznak, foszfor hozzáadásakor pedig a szénhidrátszintézis intenzitása növekszik.

A jó minőségű betakarítás érdekében nemcsak a növények bizonyos tápanyagokkal való ellátásának abszolút szintje fontos, hanem az egyes elemek, elsősorban a nitrogén és a foszfor, a nitrogén és a kálium, az N, P, K és a nyomelemek aránya is. Arányuk megváltoztatásával észrevehetően szabályozni lehet az anyagcsere folyamatok intenzitását és irányát, és a fehérjék vagy szénhidrátok legnagyobb felhalmozódását okozhatjuk. A kálium pozitív hatással van a fotoszintézis sebességére, valamint a növényekben a szacharóz, keményítő és zsírok bioszintézisére. A fehérjebioszintézis az optimális dózisú káliumtrágyák bevezetésével szintén javul. Különböző nitrogénforrások (ammónia vagy nitrát) összehasonlításakor különösen észrevehető a kálium fehérjeszintézisre gyakorolt pozitív hatása az ammónia-táplálkozással. A növények elégtelen tápláléka káliummal a szacharóz szintézisének gyengüléséhez vezet,keményítő és zsírok, ami a monoszacharidok tartalmának növekedéséhez vezet.

A legfontosabb kémiai vegyületek, amelyek érdekében sok növényt termesztenek, a szacharóz és a monoszacharidok. Sok zöldség tápértékét elsősorban cukortartalma határozza meg. Ezért a zöldség- és gyümölcsnövények termesztésekor olyan körülményeket kell teremteni, amelyek mellett a legnagyobb mennyiségű cukor halmozódik fel. A foszfor- és kálium-műtrágyák hatóanyagának minden kilogrammja 10,5–17,5 kg-mal növeli a cukorgyűjtést, ezek a műtrágyák a legnagyobb pozitív hatással vannak a termékek cukortartalmára. Ezenkívül ezen műtrágyák hatása alatt számos vitamin tartalma is növekszik.

A termés minőségének és a benne lévő zsírtartalom javításának problémája, különösen a homoktövis bogyókban, a tökmag magjaiban, a napraforgóban és más olajos magvakban rendkívül fontos. A növények zsírjai szénhidrátokból képződnek, ezért a fehérje és a zsírtartalom között fordított összefüggés van: a legmagasabb zsírtartalommal a magokban lévő fehérje mennyisége csökken, és fordítva. Ezért a magvak zsírtartalmának növelése érdekében elő kell mozdítani a szénhidrátok felhalmozódását, ezért növelni kell a magokban található zsírok szintézisét és csökkenteni kell a fehérjetartalmat. A foszfor- és kálium-műtrágyáknak van a legnagyobb pozitív hatása a magok olajtartalmának növelésére. Ezeknek a műtrágyáknak a kijuttatásakor a magok zsírtartalma 2-4% -kal nő. A nitrogén műtrágyák növelik a fehérjeszintézis intenzitását,ennek eredményeként a magokban megnő a fehérjetartalom, és csökken a zsírtartalom.

Ezért a nitrogén negatívan befolyásolja a magokban a zsír felhalmozódását, míg a foszfor és a kálium pozitív. A mezőgazdasági műtrágyák helyi műtrágyázásával jelentősen megnő a műtrágya-egység fizetése. A foszfortartalmú műtrágyák vetés alatti helyi alkalmazásának van a legnagyobb pozitív hatása a magvak hozamára és zsírtartalmára. 10 g szuperfoszfát helyi alkalmazásával a magok zsírtartalma több mint 4% -kal nőtt. A nitrogén műtrágyák, ha helyileg alkalmazzák, negatív hatással vannak a magok hozamára és zsírtartalmára, a kálium hatására a zsír mennyisége jelentősen megnő.

A műtrágyák hatása alatt a magvak zsírtartalmának változása mellett a zsír minőségi összetétele is megváltozik, a telítetlen zsírsavak mennyisége nő. A foszfát- és kálium-műtrágyák növelik a legerősebben az olaj telítetlen zsírsavtartalmát. Ezenkívül a zsír technikai értéke növekszik, ez a zsír könnyebben szárad, és belőle jobb minőségű szárító olajat és lakkot nyernek.

A nitrogén műtrágyák jelentős hatással vannak a zsír minőségére, amikor az olaj telített zsírsavtartalma megnő, a telítetlen savak pedig csökkennek. Ennek megfelelően az olaj jódszáma nitrogén hatására csökken. Így a zsírtartalom csökkenését okozó körülmények minőségének romlásához is vezetnek, és a magvak magasabb zsírtartalmával minősége általában növekszik. A műtrágyák hatására a növényben sok más anyag - vitaminok, illóolajok, alkaloidok, szerves savak, ásványi sók, nyomelemek - tartalma is változik. A műtrágyák helyes adagolásával (optimális adagok és a kijuttatás időzítése, a műtrágyák különböző formáinak helyes kombinálása, a trágyázás utáni 30 napos betakarítás stb.) Ezen értékes anyagok tartalma a növényben is pozitívan növelhető. T

Így az ásványi táplálkozás körülményeitől függően a növények kémiai összetétele és a termés minősége jelentős változásokon mehet át. Itt nemcsak az emberi táplálkozáshoz szükséges fehérje-, szénhidrát-, zsír-, szilárdanyag-, foszfor-, kálium-, nyomelem-tartalmat kell szem előtt tartania, hanem a gyümölcs színét, méretét, az első vagy a második termék kereskedelmi hozamát is. minőség, megőrzési minőség, íz, illat, konzervipari alkalmasság és egyéb, az egyes növényekre vagy növénytermesztésre vonatkozó minőségi mutatók. Később beszélünk róluk.

Reméljük, hogy a kertészek és a zöldségtermesztők hasznosnak találják a növények minőségének kezelésével kapcsolatos tanácsokat. Sikert kívánunk!