A Szerves Műtrágyák Helyes Használata. 1. Rész

2024 Szerző: Sebastian Paterson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 13:50

Mindig együtt lenni az aratással

Sok olyan kertész és zöldségtermesztő van, aki nem ismeri a szerves műtrágyák használatát. Néhányan csak szerves műtrágyákat alkalmaznak a helyszínükön, alábecsülve az ásványi műtrágyák szerepét; mások elhanyagolják mindkettőt, mások pedig nem tudják, mikor és hogyan kell szerves trágyákat kijuttatni. A véletlenszerű használat nem éri el a kívánt hatást, sőt veszélyes is lehet.

A közmondás azt mondja: "A pusztulás a növényzet anyja." Jól észreveszi a talajtrágyázás jelentését. Az amerikai kontinens ezer évvel ezelőtti indiánjai halakkal trágyázták a talajt, Ázsia és Európa parasztjai a mezőgazdasági termelés hajnalán javították termékenységüket különféle háztartási hulladékokkal. A szerves műtrágyákat úgy tervezték, hogy fokozzák a talaj parázslását, megváltoztassák a mikrobiológiai összetételt és a termékenységet, gazdagítsák a talajt tápanyagokkal és szén-dioxiddal rendelkező levegővel, és ezáltal hozzájáruljanak a mezőgazdasági termékek hozamának és minőségének növekedéséhez.

Helyi műtrágyának is nevezik őket. Mivel nem messziről importálják őket, hanem felhalmozva (trágya, hígtrágya, ürülék, madárürülék) vagy bányászva (tőzeg, iszap), vagy elkészítve (komposztok, TMAU), vagy termesztve (zöld műtrágya) a helyszínen. A fő a trágya.

A trágya és más szerves műtrágyák sokoldalúan befolyásolják a talaj legfontosabb agronómiai tulajdonságait, és megfelelő használat esetén élesen növelik a mezőgazdasági növények hozamát és minőségét.

Minden rostban gazdag szerves műtrágya (szalma trágya, zöld műtrágya, komposztok stb.) Az az anyag, amelyből a mikroorganizmusok energiát nyernek maguknak, mivel ők maguk nem tudják felhasználni a nap energiáját. Az olyan szerves trágyák, mint a trágya, a baromfi ürüléke, a komposztok és a széklet, továbbá nagyon gazdag mikroflóra (1 tonna 15 kg mikroorganizmus). Velük együtt pótoljuk a talajt hasznos mikroorganizmusokkal. Ebben a tekintetben a szerves műtrágyák fokozzák a nitrogénmegkötő baktériumok, ammóniumok, nitrifikátorok létfontosságú aktivitását, átalakítva a talajban lévő nitrogénvegyületeket.

× Kertész kézikönyve Növényi faiskolák Áruházak nyaralókhoz Tájtervező stúdiók

A mikroorganizmusok többsége friss szerves műtrágyában található, ezért jobb, ha a talaj tavaszi ásása során alkalmazzák őket a talaj élő fázisának hatékonyabb feltöltése és a mikrobiológiai folyamatok felgyorsítása érdekében. Ezek a műtrágyák csak a talajba kerülésüktől számított 1-2 hónap elteltével, bomlásuk után kezdenek tápanyagforrásként szolgálni a növények számára. Ebben az időszakban a szerves műtrágyák nem csak nem tudják ellátni a növényeket táplálékkal, hanem a talajból is eltávolíthatják a növények számára korábban elérhető összes tápanyagot.

Gyorsan szaporodó mikroorganizmusok, amelyek szerves műtrágyákkal rengeteg energiát kaptak maguknak, "megeszik" mindazt, ami a műtrágyában és a talajban van. Ezért a növények a tavaszi műtrágyázás ellenére is nagyon éhesek az élelemhiányra. Ez a tény képezi alapját a szerves műtrágyák ásványi műtrágyákkal történő együttes alkalmazásának módszereihez, különösen kis dózisú nitrogén, 15-20 g ammónium-nitrát alkalmazásával minden 10 kg szerves trágyához. Ez a nitrogéndózis elegendő mind a mikroorganizmusok táplálkozásához, mind a növények fejlődéséhez a növekedés első fázisaiban.

A trágya és más szerves műtrágyák nemcsak a növények ásványi tápanyagforrásai, hanem szén-dioxid is. Mikroorganizmusok hatására ezek a talajban bomló műtrágyák rengeteg szén-dioxidot bocsátanak ki, amely telíti a talaj levegőjét és a légkör föld feletti rétegét, ennek eredményeként javul a növények levegő táplálkozása. Ebből a szempontból a szerves műtrágyák nem tárolhatók a kerti telken, és tavasszal kell kijuttatni őket a talaj ásásakor, hogy a trágyatárolókból ne pazaroljanak hiába szén-dioxidot. Minél nagyobb a talajba juttatott trágya, tőzeg vagy komposzt dózisa, bomlásuk során annál több szén-dioxid képződik, és a növények levegő táplálkozásának kedvezőbb feltételei vannak.

A növények maximális vegetatív növekedésének időszakában (június-július) a talaj feletti levegőben a szén-dioxid-tartalom növekedése 2-3-szorosára nő - ez jelentős tényező a mezőgazdasági növények magas hozamának eléréséhez.

Ha 3-4 tonna trágyát adunk a talajhoz, a meg nem művelt területhez képest a növények minden nap 10-20 kg-ot kapnak. Ez a mennyiség elegendő a burgonya, zöldségfélék, valamint a gyümölcs- és bogyós növények magas hozamának eléréséhez.

Az alacsony humusztartalmú talajokon a szerves trágyák fontos eszközei a talaj agrokémiai tulajdonságainak javításának. 8-12 kg / m² szerves trágya szisztematikus kijuttatásával a talaj humusszal dúsul, javul biológiai, fizikai, kémiai, fizikai-kémiai tulajdonságai, a víz és a levegő rezsimje, valamint javul a szerkezet. A felszívóképesség és a talaj bázissal való telítettségének mértéke (Ca, Mg, K) növekszik, a savasság kissé csökken, az alumínium, a vas, a mangán mérgező formáinak mobilitása a talajban csökken, és a talaj pufferkapacitása növekszik, azaz. a talajok jobban képesek megakadályozni, hogy minden tápanyag kimosódjon és elpárologjon a levegőbe. A nehéz talajok kevésbé kapcsolódnak össze, a könnyű talajok pedig koherensebbé válnak, nedvesség-képességük nő.

A szerves trágyák különösen értékes minősége, hogy növelik a talaj felszívóképességét és felszívóképességét. Más műtrágyák nem képesek erre. Ez a minőség lehetővé teszi, hogy a talajban lévő összes tápanyagot a növények számára hozzáférhető állapotban tartsa, és csökkentse a kilúgozásból származó gázveszteséget.

Mostantól különféle humusz műtrágyákat találhat az üzletekben. Sajnos azonban nem helyettesíthetik a szerves trágyákat. Használhatók önmagukban más műtrágyák kiegészítéseként.

A talaj termékenységében elengedhetetlen a szerves trágyák beépülésének mélysége. A műtrágyák sekély beépítése tápanyagveszteséghez vezet a levegőben, és egy mélyen lassítja bomlásukat a mélységben lévő oxigénhiány miatt. Optimális esetben 15-18 cm mélységig viszik fel a nedves talajrétegbe.

× Hirdetőtábla Eladó cica Kölyökkutyák eladók Eladó lovak

A szerves műtrágyák szisztematikus használata, különösen ásványi műtrágyákkal kombinálva, kedvező feltételeket teremt a különféle növények magas és fenntartható hozamának növekedéséhez. Ha összehasonlítjuk őket, akkor a trágya és az ásványi műtrágyák egyenértékű mennyiségben felhasznált tápanyagai a legtöbb esetben egyenértékűek a megfelelő mezőgazdasági terméshozamhoz. A trágyában lévő tápanyagok egy részének ásványi műtrágyákkal való helyettesítése azonban általában jobb, mint egy szerves vagy egy ásványi műtrágya alkalmazása. Ezt számos kísérlet megerősítette.

Szerves trágyákat mésztrágyákkal együtt kell alkalmazni a megnövekedett talaj savasságára érzékeny növények számára; szuperfoszfát bevezetésével az összes termesztett növény vetésénél, soros növények nitrogén- és kálium-műtrágyával történő etetésével intenzív növekedésük során, réz-, molibdén-, cink- és kobalt-mikroelemek bevitelével vetés előtt, vetéskor vagy a megfelelő növények. Közös bevezetésük drámai módon javítja a zöldség-, gyümölcs- és bogyótermékek minőségét.

Természetesen a mezőgazdasági növények alacsony hozama egy ásványi anyaggal és egy szerves műtrágyával egyaránt termeszthető. Megfelelő kombinációjukkal azonban mindkét műtrágyatípus sajátos hátrányait kiküszöbölik, és ezáltal megteremtik a legracionálisabb felhasználásuk feltételeit. Ismeretes, hogy a szerves trágyák tápanyagainak egy része, beleértve a trágyát is, csak akkor válik elérhetővé a növények számára, ha mineralizálódnak. Következésképpen önmagában a szerves műtrágyák bevezetésével nehéz kielégíteni a növények tápanyagokra, főleg a foszforra vonatkozó igényeit az első tenyészidőszakban (magcsírázáskor) a trágyában nagyon kicsi mikroelemekben. Ezenkívül a szerves műtrágyák mineralizációja a talajban ilyen irányba és intenzitással mehet,hogy a növényi táplálkozás a maximális tápanyagbevitel időszakában sem lesz kielégítő. Ez hűvös és esős nyáron fordul elő, amikor a szerves műtrágya nagyon lassan lebomlik, és a növények éheznek a nitrogén, a foszfor és a nyomelemek hiányától.

A szerves műtrágyákkal ellentétben sok ásványi műtrágya gyors hatású. A bennük található tápanyagokat a növények gyorsan, azonnal felhasználhatják a talajba juttatásuktól kezdve. Az ásványi műtrágyák segítségével könnyebb kielégíteni a növények változó táplálkozási igényeit az egész vegetációs időszakban. Például az ásványi műtrágyák (elsősorban szemcsés szuperfoszfát) vetés előtti alkalmazása növényi táplálékot nyújt a növekedés elején, és nem pótolható más műtrágyával, és a szerves és ásványi műtrágyák elvetése mellett ásványi műtrágyákkal történő trágyázás is kielégíti a növény maximális növekedésük alatt teljes mértékben tápanyagokban van. A trágya önmagában nem képes erre.

Egyes szerves trágyák alkalmazásakor a bennük lévő tápanyagok aránya teljesen eltérhet a növények normális növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges aránytól. Optimális dózisú ásványi műtrágya alkalmazása vagy szerves műtrágyákkal történő kombinálása esetén könnyebb létrehozni a növények által igényelt tápanyagok bármilyen arányát. Néhány ásványi műtrágya alkalmazásakor azonban a talaj egyes tulajdonságai gyakran romlanak.

Tehát a fiziológiailag savas műtrágyák szódapodzolos talajokban történő szisztematikus alkalmazásának hatására nő a savasság, nő a mozgó alumínium tartalma és nő a foszfátok kémiai rögzítése. Ugyanakkor szerves trágyákkal együtt alkalmazva ez nem történik meg.

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a mezőgazdasági növények kizárólag ásványi műtrágyákkal való táplálkozási igényeinek kielégítése esetén a növényekre káros talajoldat koncentrációjának kialakulásának veszélye sokkal nagyobb, mint az ásványi műtrágyák és szerves műtrágyák kombinálásakor. Ez a veszély különösen nagy az alacsony puffertartalmú talajon, ha nagy adag ásványi műtrágyát adagolnak.

Néhány növény, például az uborka és a kukorica, nagyon érzékeny a megnövekedett talajkoncentrációra, különösen az első tenyészidőszakban. Számukra a szerves és ásványi műtrágyák együttes használata egyértelmű előnnyel jár egyes ásványi vagy szerves műtrágyák bevezetésével szemben.

A szerves műtrágyák használata miatt az ásványi műtrágyák adagjai jelentősen csökkenthetők, és így megakadályozható a túlzott sókoncentráció megjelenése a talajoldatban. Emellett az ásványi műtrágyák által létrehozott talajoldat koncentrációja is csökken a szerves műtrágyákat lebontó mikroorganizmusok tápanyagainak biológiai felszívódása miatt. A kísérletek bizonyítják, hogy az ásványi műtrágyák és a trágya együttes alkalmazásával hatásuk nem egyszerűen összeadódik, hanem jelentősen megnő.

A szerves és ásványi műtrágyák helyes kombinációja nem jelenti azt, hogy ezeket egyidejűleg a talajra vagy keverékkészítéssel kell kijuttatni. A vetésforgóban a szerves műtrágyákat a termesztett növények (burgonya stb.) Alá ágyazzák, a későbbi növények esetében pedig egy ásványi műtrágyát alkalmaznak 2-3 évig. Ez is egy közös hozzájárulás. Következésképpen az "ásványi és szerves műtrágyák kombinációja" fogalma nagyon tág, nem korlátozható csak egyszerre történő alkalmazásra. A legfontosabb itt az, hogy biztosítsák mindkettő kötelező használatát az egyes telephelyeken.