A Nyomelemek Hiánya Vagy Feleslege - Diagnosztika A Zöldségfélék Megjelenésével

2024 Szerző: Sebastian Paterson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 13:50

Hogyan kell etetni a zöldségeket

Ez a kora nyár hideg és esős volt. Néha havonta csapadék volt naponta. Ilyen esetekben az összes oldódó tápanyag nagy mélységig kimosódik a talajrétegből. Segíteni kell a növényeket és táplálni őket. De ki tudja mit?

Miért nem mindig hatékony az ajánlott műtrágyadózis?

Ennek oka az, hogy talajaink kémiai összetételükben nagyon különböznek, és a bennük található létfontosságú tápanyagok tartalma nem azonos. Minden tápanyag makro- és mikroelemekre oszlik.

A makrotrágyákat nagy mennyiségben alkalmazzák. Ezek nitrogén-, foszfor- és káliumtrágyák.

A mikrotápanyag-műtrágyák adagjai kicsiek, de a növényi életben is nagy szerepük van. Részük a vitaminok, enzimek - élő organizmusokban, növényekben és állatokban egyaránt.

× Kertész kézikönyve Növényi faiskolák Áruházak nyaralókhoz Tájtervező stúdiók

A műtrágya hiányának külső jelei a különböző növényekben eltérőek, de a növekedésben és fejlődésben általános változásokat tapasztalnak a tápanyagok hiánya vagy feleslege. A vizuális diagnosztika egyszerű és hozzáférhető módszer a növények műtrágya-szükségletének meghatározására minden amatőr zöldségtermesztő számára. Szeretném felhívni a figyelmüket a különféle kultúrákban előforduló bizonyos kémiai elemek hiányának vagy feleslegének külső jeleire.

A hiányzó nitrogént, gátolt növekedés, a rövid és vékony hajtásokat, kis virágzat, gyenge leafiness növények, gyenge elágazás, kis levelek egy halványzöld színű figyelhetők meg. Sőt, a levelek sárgulása a vénákkal és a levéllemez szomszédos részével kezdődik, és a levélnek az erektől távol eső részei továbbra is megőrizhetik a világoszöld színt. A nitrogénhiányos levélvénák is könnyűek. A sárgulás az alsó, idősebb levelekkel kezdődik. Sárgás-narancs, lila (káposzta) vagy kékes-lila (paradicsom) árnyalatokat szerezhetnek. A nitrogénhiányos levelek idő előtt lehullanak, a növények érése felgyorsul. A burgonyában a levelek egyenesek, a paradicsomban a szárak kemények, vékonyak, a gyümölcsök kicsiek, érettekkor élénk színűek.

A nitrogénhiány jeleit nem szabad összekeverni a levelek öregedésével. Itt a sárgulás a levéllemezből indul, míg az erek zöldek maradnak. A levelek sárgulásának oka lehet a talaj nedvességhiánya is.

A nitrogénfelesleg azonban túl intenzív növekedést okoz. A növények levele sötétzöld. A betakarított termést rosszul tárolják.

Foszfor hiányávala növények szintén gátolt növekedést mutatnak, a hajtások rövidek, vékonyak, a levelek kicsik, idő előtt lehullanak. A levelek színe sötétzöld, kékes, tompa. Erős foszforhiány esetén lila-vörös árnyalat jelenik meg a levelek színében. Amikor a levélszövetek elpusztulnak, sötét, szinte fekete foltok jelennek meg. A foszforhiány jellegzetes jelei a késleltetett virágzás és érés. A burgonya gyenge oldalirányú elágazást és gyenge tetejét mutat. A bokor összenyomódik. A levelek sötétzöldek, ráncosak, a gumósodás ideje alatt az alsó levelek hegyén keskeny, sötétbarna, majdnem fekete csík jelenik meg. A levelek széle kiszárad és összetekeredik. A bimbózás 3-5 nappal késik. A káposzta növények törpék, tompa sötétzöld levelekkel, erős lila árnyalattal. Korán leesnek. Paradicsommint a foszforhiányra nagyon érzékeny növény, a foszforhiány tünetei nagyon korán megjelennek. A magoncok sziklevelei éles szögben felfelé irányulnak. A levelek és a szárak kékes zöldek, lila és ibolya árnyalatokkal. Szára vékony, gyenge, szívós. A gyümölcsök megkötöttek és későn érnek.

A foszforhiány gyakoribb a savas talajokon, ahol az alumínium és a vas mozgatható.

× Hirdetőtábla Eladó cica Kölyökkutyák eladók Eladó lovak

A kálium hiányaleggyakrabban tőzeges, ártéri, könnyű textúrájú talajokon figyelhető meg. Gyakrabban hiányosságának jelei észlelhetők a tenyészidő közepén. A levelek kékes-zöld színt kapnak bronz árnyalattal, elhomályosulnak, a levél szélei megsárgulnak és kiszáradnak (marginális égés), a levéllemezek ráncosodnak. Úgy tűnik, hogy a vénák be vannak ágyazva a levélszövetbe. A szár vékony, laza, fekvő. A rügyek és a virágzatok növekedése, fejlődése késik. A burgonyanövény alulméretezett, a felső részen levő internódák lerövidülnek, a bokor terjed. A káposzta gyenge növekedésű, a levelek sötétzöldek, kékes árnyalatúak, az erek között gyengén klorotikus. A levelek hullámosak, lefelé hajlottak, az égett szélek pedig felfelé. A káposztafejek növekedése késik. A paradicsom fiatal levelei ráncosak és íveltek. A gyümölcsök egyenetlenül érnek, és piros háttéren zöldes vagy zöldessárga foltok lehetnek. Egy uborkában a petefészkek vagy teljesen kiszáradnak, vagy a gyümölcsök csúnyák lesznek keskeny véggel, míg nitrogénhiány mellett körte alakú alakot kapnak és gyorsan megsárgulnak.

Hiányzik a kalciumhomokos és savas homokos vályogtalajon figyelhető meg, különösen nagy káliumtrágya adagolásakor. A káliumot, mint mozgékonyabb elemet, elsősorban a növények szívják fel. A hiánytünetek elsősorban a fiatal leveleken jelentkeznek. Felderülnek, meghajlanak, széleik felfelé görbülnek. A levél széle szabálytalan alakú, barna perzselést mutathat. A növényekben az apikális rügyek és gyökerek megsérülnek és elpusztulnak, a gyökerek erősen elágaznak. A burgonyában a növények felső részében levő levelek kicsik, a levél fő erével párhuzamosan felfelé görbülnek, a gumók kialakulása gyenge. Az elhalt szövet sötét foltjai jelennek meg a gumókban. A káposztán márványfolt és a széleken fehér csíkok jelennek meg a leveleken. Az idősebb növényeken a levelek fogazottak. Széleik göndörek. A növekedési pont néha elhal.

A magnéziumban kevés a homokos és homokos vályogtalaj. Hiányával a klórózis jellegzetes formája figyelhető meg - a levél szélén és az erek között a zöld szín sárga, vörös, lila színre változik. A szövetek ezt követően elpusztulnak, míg a nagy erek és a szomszédos levélfelületek zöldek maradnak. A levél szélei lefelé hajlanak, ennek következtében a levél kupola alakú, a levelek szélei ráncosodnak és fokozatosan elhullanak. A hiány első jelei az alsó leveleken jelentkeznek. A burgonyában az alsó levelek halványzöldek, az erek között barna foltok jelennek meg. A teteje idő előtt kiszárad. Savas talajon a növények magnézium helyett mangánt szívnak fel. Ugyanakkor a burgonya szárán barna folt jelenik meg, a levelek törékennyé válnak és idő előtt lehullanak.

Bór hiány van a legtöbbször, a mocsaras és savanyú talajok után meszezés. A burgonya ritkán szenved bórhiányban. Egyes növényekben betegségeket okoz: répában - "féreglyuk", káposztában - üreges szár. A növényekben a bór hiánya miatt a növekedési pont elpusztul, a csúcsrügyek és a gyökerek elpusztulnak, a szárak meghajlanak, az oldalhajtások intenzíven fejlődnek, míg a növények bokros formát nyernek. A levelek halványzöldekké, megperzselődnek és göndörödnek. Hiányzik a virágzás vagy a virágok lehullása, a gyümölcsök nincsenek megkötve. Paradicsomban a fiatal levelek sötétlila (fekete) színűek. A gyümölcsök elsötétednek, megjelennek az elhalt szövetek területei.

A hiányzó kén, a szára vékony, a levelek halvány zöld, de a szövetek nem pusztulnak el. Az első jelek a fiatal leveleken jelennek meg.

A savas talajokon vashiány található a meszezés után. A növényi leveleken a levelek erei között egyenletes klorózis (halványulás) jelenik meg. A felső levelek halványzöldek és sárgaek, az erek között fehér foltok vannak (az egész levél fehérré válhat).

Mangán hiány leggyakrabban fordul elő a tőzeges és ártéri talajok. A levélvénák között klorózis figyelhető meg sárgászöld vagy sárgásszürke foltok formájában a zöld erek között. A jövőben ezek a foltok elpusztulnak, miközben különböző alakú és színű foltok jelennek meg. A mangánhiány első jelei a fiatal levelek tövében jelentkeznek.

A rézhiány leggyakrabban a tőzeges-mocsaras talajokban található meg. A burgonya viszonylag ellenáll az ezen elem hiányosságainak. A hagymalevelek fehérré válnak és szárazak.

A savas homokos és mocsaras talajon cinkhiány figyelhető meg. Hiányával a levelek megsárgulnak, bronz árnyalat jelenik meg. A növények rozettásak, az internódák rövidek, a levelek kicsik.

A növények megjelenése alapján megítélhető a klór, a mangán és az alumínium feleslegének káros hatása is. Ha túlzottan jutnak be a növénybe, a levélszövetek elpusztulnak, a növekedés lelassul, néha a növény elpusztul.

A burgonya erősen reagál a klórfeleslegre. A klór káros hatásainak első jelei a virágzás után jelentkeznek. A levélszeleteket csónakban hajtogatják a fő ér mentén, majd élükön világosbarna perem jelenik meg. A levelek kiszáradnak, de nem esnek le. A szár vékony, rövid, a teteje júliusban elpusztulhat. A termés hirtelen csökken. Klórfelesleg figyelhető meg, ha sok klórt tartalmazó műtrágyát juttatnak a talajba.

Túlzott nedvesség esetén megfigyelhető a mangán káros hatása. A burgonyában barna folt jelenik meg, a levélnyél és a szár vizes lesz, nagyon törékeny, az alsó leveleken klorózis jelenik meg, a későbbi levélszövetek elhullanak és megbarnulnak. A teteje idő előtt kiszárad, a termés nagymértékben csökken. A mangán-toxicitás első jeleinél a talajt meszezni kell. Jobb magnéziumot tartalmazó dolomitot adni hozzá.

Külső jelek szerint meg lehet ítélni egy vagy másik tápanyag hiányát a talajban és a növények trágyázási igényét, amelyet haladéktalanul el kell végezni, amint a növények megmutatják az első hiány jeleit, és jobb, ha nem hogy egyáltalán lehetővé tegyék ezen SOS jelek megjelenését. A növekedés visszamaradása és a növények megjelenésének változása azonban nem mindig annak köszönhető, hogy ezek a tápanyagok hiányoznak a talajból. Hasonló jeleket néha a növények kártevők vagy betegségek okozta károsodása, valamint a kedvezőtlen növekedési körülmények (aszály, alacsony hőmérséklet stb.) Okoznak. Fontos, hogy meg tudjuk különböztetni ezeket a változásokat és a táplálkozási hiányosságokat.

Ma a kereskedelmi szervezetek sokféle műtrágyát kínálnak a hobbikertészek számára. Ne rohanjon az elsőre, aki találkozik. Jó komplex műtrágyákat használni, különösen nyomelemek hozzáadásával. Minden egyes, a fejlődés különböző fázisában levő növény esetében a műtrágyák meghatározott összetétele készül. Ami pedig a nyár második felében alkalmas a burgonyára, az nem alkalmas fiatal uborkanövények etetésére az üvegházakban. Ezenkívül a különböző talajok különböző összetételű fedőréteget is biztosítanak ugyanannak a növénynek.

A nedves öltözködést általában elvégzik. Az előírt mennyiségű műtrágyát egy vödör (vagy liter) vízzel hígítjuk, és ezzel az oldattal öntözzük 1 m²-en, majd egy vödör tiszta vizet öntünk a növényekre, hogy ne legyenek égési sérülések. Ha növényei nagyon lemaradnak a fejlődésben, akkor van értelme lombtáplálást végezni. Az oldat koncentrációja ebben az esetben nem haladhatja meg az 1% -ot. A sztómán keresztüli tápanyagokat a levelek felszívják és azonnal felhasználják. Az eső vagy öntözés előtt száraz öltözködést gondosan kell elvégezni. Ehhez adaptálhat egy kis sűrű műanyag zacskót. Óvatosan vágja le a táska egy kis sarkát ollóval. Öntsön műtrágyát a zsákba, alaposan keverje össze és zúzza össze az összes csomót. Ezt a zsákot a sárgarépa, a petrezselyem, a hagyma és más növények sorai között hordjuk,szinte a földet érinti. A kivágott lyukon keresztüli műtrágyák egyenletesen kiömlnek a talaj felszínére, és nem áll fenn a veszély, hogy a növényekre kerülnek, még akkor is, ha a sorok közel vannak.