Kerti Majoránna Vagy Kolbászfű: Termesztés, Felhasználás Az Orvostudományban és A Főzésben

2024 Szerző: Sebastian Paterson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 13:50

A kerti majoránna értékes fűszeres-aromás, gyógynövény

A bárányfélék kerti majorannáját (Origanum majorana L.) kerti majorannának, majorinnak, kolbászfűszernek is nevezik.

Hazája Európa és Afrika mediterrán tengerpartja. Az ókori egyiptomiak, görögök és rómaiak a majoránnát fűszerként használták. Ételízesítőként, valamint számos betegség csodálatos gyógymódjaként használták, de a majoránnát különösen hatásosnak tartották nátha esetén.

A kultúrában a kerti majoránna elterjedt a meleg és mérsékelt éghajlatú országokban. Dél-Európában, Lengyelországban, Németországban, Magyarországon, Afrika északi részén, Indiában, Indokínában, az USA-ban, Kanadában és Latin-Amerikában található meg. Most széles körben termesztik a balti országokban, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Moldovában, a Kaukázusban és Közép-Ázsiában.

A majoránna értéke

Majoránna

A majoránnát fűszeres-aromás, gyógyászati, újabban pedig illóolajos növényként értékelik, mivel 1-3,5% illóolajat tartalmaz, rendkívül erős, kellemes bors-, menta-, kardamom- és kakukkfű aromával. Ez az olaj gőz desztillációval könnyen kinyerhető. Ez egy mozgékony színtelen vagy enyhén sárgás folyadék, kellemes, nagyon erős és tartós fűszeres-virágos (majoránna) illattal és csípős fűszeres ízzel. A majoránna illóolaj értékes anyag az illatszer-, kozmetikai- és élelmiszeripar számára. Terpéneket tartalmaz (terpenol, borneol stb.). Különleges erős illata van, erősen fűszeres, kissé csípős íze, hasonló a kakukkfűhöz, de finomabb és édes. A növény fiatal hajtásai sok aszkorbinsavat, valamint karotint, rutint,tanninok, beleértve a fenolokat, a keserűséget stb.

Ezt a növényt gyógy- és fűszernövényként használják. Fűszerként konzerv- és kolbászgyártáshoz, főzéshez és borászathoz használják. A majoránna kolbásznövény becenév, mivel sok országban ez szolgál a kolbász fő ízesítőjeként.

A gyógyszeriparban majoránnából készítenek teát és illóolajat nyernek.

A méhészek számára a majoránna értékes, mint késő nyári méznövény.

A termesztési körülményekre vonatkozó követelmények

A szubtrópusi területeken a majoránna erőteljes, fejlett, évelő növény, 0,8-1 m magas, nálunk a majorannát egynyári növényként termesztik. Az évelő kultúra csak a Kaukázusban lehetséges. Mérsékelt éghajlaton kompakt, akár 30-50 cm magas cserje. Számos bokrot alkot, egyenes vagy ívelt, vékony, kúszó, a gyökérgallérról nyúlik ki, tetraéderes, közepes és erősen elágazó, erősen serdülő, az alján fás., barnászöld vagy vörös árnyalattal.

Levelei levélszárúak, kicsiek, 1,5-2,5 cm hosszúak, 0,8-1,5 cm szélesek, szemben vannak, hosszúkás-tojásdad alakúak, egészek, mirigyszőrösek. Az egész növényt ezüstszürke finomszemcsés pubertás borítja.

A virágok kicsik, fehérek, rózsaszínűek vagy vörösesek, hosszúkás virágzatokba gyűjtöttek, amelyek az ágak végén elhelyezkedő, három-öt tüskés alakú fürtből állnak. Virágzik júliusban - augusztusban. A csírázástól a virágzás kezdetéig átlagosan 130-140 nap telik el.

A gyümölcs száraz, négy magból áll. A magvak, vagy inkább a gyümölcsök, amelyek diófélék, világosbarnaak, erős fajlagos szaggal, nagyon kicsiek. 1 g-ban 3,5-5 ezer darab van. Magmag csírázása magas - akár 80%. 7-8 évig használhatók. Ha száraz magokkal nedves talajba vetik, a palánták 8-20 nap alatt megjelennek.

A majoránna hőkedvelő növény. A vetőmag csírázásának minimális hőmérséklete + 10 … + 12 ° С, azonban a palánták megjelenésének optimális hőmérséklete + 20 … + 25 ° С. A majoránna még az enyhe fagyokra is érzékeny, + 1 … + 2 ° С hőmérsékleten a csemeték teljesen elpusztulhatnak.

A majoránna fényigényes növény, nyílt, jól megvilágított területeken magasabb, jobb minőségű hozamot eredményez. Az árnyékolással és az északi lejtőkön csökken a zöld tömeg hozama és az illóolaj-tartalom, minősége romlik.

A majoránna válogatós a talaj táplálkozásában és nedvességében. A laza, jól lecsapolt talajt kedveli. A száraz homokos és nedves agyagos talajok alkalmatlanok rá. Rostos, sekélyen behatoló gyökérrendszerrel rendelkezik, és termékeny, humuszban gazdag, nedvességgel jól ellátott talajon jobban megnő. Aszályos körülmények között termesztve rendszeres öntözést igényel. A megtermékenyítés jótékony hatással van e növény növekedésére és fejlődésére.

Növekvő majoránna

Majoránna a kertben

Három fajta van övezetben Oroszországban: Lakomka, Skandi és Tushinsky Semko.

A növény biológiájának megfelelően a majoránnát az uralkodó szelektől védett területekre helyezik. Főként öntözött parcellákon termesztik, gondosan megművelt növények után, amelyek megszabadítják a talajt a gyomtól. Ezenkívül nagy dózisú szerves műtrágyát szoktak kijuttatni alattuk. A fő talajműveléshez ősszel vagy kora tavasszal komplett ásványi műtrágyát adnak 1 m sebességgel: nitrofoszfát vagy ammónium-nitrát vagy karbamid 15-20 g, szuperfoszfát - 25-30 g, kálium műtrágya - 15-20 g A palánták ültetése előtt adjunk hozzá 10-15 g nitrogén műtrágyát.

A középső zóna és Oroszország északnyugati részeinek viszonyai között a majoránnát főként palánta módszerrel, délen - magvak talajba vetésével termesztik. A palántákat üvegházban vagy melegágyban termesztik. Az amatőr kertészek általában jól megvilágított, meleg ablakpárkányon nevelik a palántákat. A kiváló minőségű palánták megszerzéséhez a vetőmagokat március végén - április közepén közvetlenül 5X5 cm-es edénybe vetik, egyenként 2-3 magot, vagy vetődobozokba, későbbi szedéssel. Magfogyasztás 1 m-re? ültetési terület 0,01-0,03 g. Palánták vetésénél nem takarhatja be a magokat talajjal, csak finoman nyomja hozzá, fedje le egy filmmel a tetején, és figyelje a nedvességtartalmat.

A tavaszi fagyveszély elmúltával a növényeket állandó helyre ültetik. A palánták ültetési sémája 60 (70) x10 (15) cm, a palántákat a lyukak előzetes öntözésével (a sárban) végezzük, majd száraz talajjal mulcsozzuk. A vetés délen nyílt terepen ugyanolyan távolsággal történik a sorok között. Az egyenletes vetéshez a magokat homokkal keverjük össze. A jövőben a palántákat elvékonyítják, így a növények közötti sorban 10-15 cm távolság marad. A jövőben a majoránnák gondozása három-négy sorközi lazításból és több soros gyomlálásból áll. A terméshozam magas hozamának biztosítása érdekében 5-6 öntözést kell végezni, különösen a termesztés elején, amikor június száraz. Nem rossz, ha 1-2 öntözést kombinálunk nitrogén műtrágyával történő trágyázással (10-15 g / 1 m2), vagy előtrágyázzuk hígtrágyával (1: 3).

A majoránnát üvegházakban, melegágyakban és erkélyeken lehet termeszteni.

A majoránna fiatal növényeit néha gombás betegség - Alternaria - érinti. A leveleken foltok jelennek meg, a növények növekedése leáll. Ennek oka a nedves időjárás vagy a túl vastag telepítések. A majoránna lepke, vagy inkább lárvái délen leveleket esznek, lyukakat rágcsálva. A majoránnákat betakarítják, virágzásukkor először a talaj felszínétől körülbelül 5 cm magasságban vágják el, másodszor - nyár végén, mielőtt az első őszi fagyok a lehető legalacsonyabban a talajhoz érnének. A majorannát fürtökbe kötik, és jól szellőző helyen, árnyékban szárítják.

Szárítás után a rügyeket és a leveleket csépelik, porrá őrlik és lezárt edényben tárolják. A majoránna sokáig megőrzi aromáját, különösen hermetikusan lezárt üvegedényekben tárolva.

Orvosi felhasználás

Majoránna

A majoránna lágyító és melegítő hatású, serkenti az étvágyat, javítja az emésztést, megnyugtatja az idegrendszert, enyhe vizelethajtó hatása van, gyengíti a puffadást és javítja a menstruációs ciklust. Segít idegi rendellenességek és megfázás esetén. Az étrendi táplálkozásban sóhelyettesítőként és a gyomor megerősítésére használják. A majoránna infúziót a légzőrendszer és az emésztőszervek betegségei esetén alkalmazzák. A népi gyógyászatban tonikként és katarralis, görcsoldó, gyulladáscsökkentő és tonizáló szerként használják (főzet és tinktúra formájában); neuraszténiával, bénulással, depresszióval, szédüléssel, fejfájással, asztmával, orrfolyással (kiegészítő gyógymódként); visszér, reuma, köszvény (majoránna olajjal történő dörzsölés formájában);a gyomor-bél traktus betegségei (különösen gyermekeknél), puffadás, vastagbélgyulladás, hasmenés kíséretében, valamint különféle fürdések és sebek kezelésére.

Népszerű, hogy a virágzás előtt összegyűjtött majoránna szárított fiatal hajtásait görcsoldó és antiszeptikus szerként alkalmazzák gyomornedv alacsony savtartalmú gyomorhurutja esetén, krónikus kolecisztitisz, bélgyulladás esetén, valamint általános tonizáló multivitaminként, antiszorbutikus szerként. A gyógynövény infúziót álmatlanság, fejfájás, bőséges köpet köhögés, hányás és gyomorgörcs esetén alkalmazzák. A gyulladt bőrkeményedésekre frissen apróra vágott majoránna gyógynövényt alkalmaznak éjszaka.

A majoránna gyógyító infúzióját 1/4 csésze naponta négyszer, 5 perccel étkezés előtt kell bevenni (4 teáskanál apróra vágott gyógynövényt egy pohár forrásban lévő vízzel öntünk, 15 percig tartunk és leszűrjük).

Főzés alkalmazások

Jelenleg a majoránna az egyik legszélesebb körben használt fűszer. Óvatosan, megfelelő arányban kell használni, ami némi kísérletezést és megítélést igényel. A majoránna a lengyel, a litván, a belorusz, a lett, az észt, a szlovák és más európai konyhák kedvenc fűszere. Fűszerként a leveleket és a virágrügyeket frissen, pirítva és szárítva használják (a levelekből por formájában). Használat előtt enyhe pörkölés a gyógynövények javítja ízüket.

A majoránnát a különféle ételek ízesítőjeként fogyasztják. Aromás ecetet nyernek belőle. A majoránna levelein 5-7 napig infúzióban lévő asztali ecet kellemes aromát nyer. Néhány csepp ebből az illatos ecetből, amelyet salátához vagy vinaigrette-hez adnak, fűszeres ízt ad nekik. A majoránnát húslevesek, májkolbászok készítéséhez, valamint baromfi és bárány sütéséhez használják. Hüvelyesek, pacaleves és néhány sajt főzésére is alkalmas. Fűszerként majoránna leveleket adnak különféle salátákhoz, különösen a halakhoz. A majoránnát pudingok, kvas, zselé, kompót, tea, konzervek ízesítésére használják. Sikeresen használható édes rebarbara és szárított alma elkészítéséhez.

A majoránna zöld hajtásait savanyúságok ízesítésére használják. A majoránnával őrölt darált hús, húsgombóc, gombóc, hal-, zöldség-, tojás- és belsőséges étel ízesíthető. A majoránna kiváló ízesítője a májpástétomnak, miközben a fekete borsot helyettesíti. A majoránnát uborka és paradicsom pácolására is használják.

Olvassa el még:

Oregano, oregano, majoránna …