Talajművelési Rendszerek

2024 Szerző: Sebastian Paterson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 13:50

Most a talajművelési rendszereket, a növénytermesztési technológiákat, a növényvédelmi rendszereket vizsgáljuk meg, amelyek szintén szerves részét képezik az új gazdálkodási rendszernek. A mezőgazdaság tájadaptációjához mindig tudnia kell, miért van szükség a rendszer erre vagy arra az elemére.

A talajművelési rendszer kedvező feltételeket teremt a növények növekedéséhez és fejlődéséhez, és a következő fő feladatokat oldja meg: visszatartja a talaj nedvességét, javítja annak légzését, és az alsó rétegeket oxigénnel gazdagítja. Termő állapotban tartja a szántóföldi réteget, és lehetővé teszi a szükséges növények időben történő vetését, gondozását és betakarítását, valamint védelmet nyújt a növényeknek a gyomokkal, betegségekkel és kártevőkkel szemben.

Kertész útmutató

Növényi faiskolák Áruházak nyaralókhoz Tájtervező stúdiók

Természetesen manuálisan kiválaszthatja a talajból a gyomok, hernyók és bábok összes gyökerét és rizómáját, az érintett leveleket és gyümölcsöket, de ez nem minden kertész számára elérhető. A talajművelési rendszer egy adott helyen számos agrotechnikai probléma átfogó megoldását teszi lehetővé.

A művelési rendszer függ a talaj szerkezetétől, az egyes növények biológiájától, a kertészetben a talaj jelenlegi állapotától és a térség éghajlati viszonyaitól. A könnyű talaj - homokos és homokos vályog - kevesebb műveletet igényel, nehéz - agyag és vályog - viszont gyakrabban kell lazítani és szisztematikusabban kell szerves és ásványi műtrágyákat alkalmazni, és nagyobb adagokban. Ezek a műtrágyák csökkentik a talaj kohézióját és megkönnyítik magát a folyamatot.

A feldolgozó rendszer három egység-modulból áll: őszi feldolgozás (nyári-őszi), tavaszi (elővetés) és a tenyészidőszak alatti feldolgozás (növényápolás). Tekintsük külön őket.

A kertészetben az őszi talajművelésre nem fordítanak kellő figyelmet, emiatt a talaj tápanyagokban súlyosan kimerül, rosszindulatú gyökérszívókkal, rizómás gyomokkal benőtt, sok növényi betegség és kártevő befolyásolja. A gyökércsírázással (koca-bogáncs, bogáncs, kötőfű és mások), rizómával (búzafű, csikósláb és mások) gyomnövényekkel benőtt területeken a betakarítás után a talajt azonnal meg kell hámozni (művelés, kapával történő talajművelés). A hámozás akkor a leghatékonyabb, ha korábban, augusztusban vagy szeptember elején hajtják végre. Ehhez egy kapa, egy kapa 10-12 cm mélységig meglazítja a talajt, apróra vágja a gyomokat, és ezáltal kedvező feltételeket teremt csírázásukhoz.

Hirdetőtábla

Eladó cica Kölyökkutyák eladók Eladó lovak

2-3 hét elteltével, amikor számos gyomhajtás jelenik meg, őszi szántást végeznek (lapáttal ásnak a szántó réteg teljes mélységéig a réteg forgatásával), gereblyével boronálva. Ugyanakkor megpróbálják a gyom minden hajtását mélyebben eltemetni, hogy megfulladjanak az oxigénhiánytól, kimerüljenek, amikor megpróbálnak kijutni a fénybe. A tarlóhántás és a mélyszántás (ez az őszi termesztés) kombinációja segít nemcsak a gyomok elleni hatékony küzdelemben, hanem egyúttal a betegségek és a növényi kártevők elpusztításában is, és a talaj megőrzi termékenységét.

Ha nincsenek gyökércsírázó és rizómás gyomok, akkor a lehullást előzetes hámozás nélkül megemeljük. Bizonyos esetekben a szántás tavaszra kerül. A tavaszi szántás (ásás) ajánlott a burgonya számára kijelölt területeken, amikor tavasszal szerves trágyát adnak, valamint az üreges vizekkel elöntött ártéri területeken.

A legjobb eséskezelés a meleg hónapok korai esése. A talaj szántásának és ásásának irányát évente meg kell változtatni, ami lehetővé teszi a mikrorelief kiegyenlítését és az egész parcellán a szántó réteg egyenletes mélységének fenntartását. Hosszú, meleg ősszel a gyomok ismét kicsírázhatnak. Ebben az esetben további lazításra kerül sor, amely új hámozással elpusztítja a gyomokat.

Az őszi talajművelés során műtrágyát nem alkalmazunk! Végül is a műtrágyákkal táplált gyom életre kel és nem pusztul el. Ezenkívül a műtrágyák ebben az időben teljesen feleslegesek, mivel nincsenek termesztett növények, a termést már betakarították. Ezenkívül ősszel a műtrágyákat esővel könnyen ki lehet mosni a talaj alsó rétegeibe, szennyezve a talajvizet, haszontalanul elvesznek gáznemű termékek formájában, vagy nehezen oldódó vegyületekké alakulnak.

Ezért a tájgazdálkodási rendszerben az őszi trágyázási időszak nem elfogadható, a tavaszi kezelések során minden műtrágyát csak tavasszal kell kijuttatni, majd könnyen hozzáférhető formában jobban megőrződnek, és a növények aktívan felszívják őket. A műtrágyákat télen sem alkalmazzák, mivel ebben az időszakban nincsenek élő növények, és nincs szükség a víz vagy a hó megtermékenyítésére.

Tavaszi talajművelés

Tavaszi talajművelésre van szükség a nedvesség megőrzéséhez, a műtrágyák kijuttatásához és egy laza, termékeny szántóföldi réteg létrehozásához a növények vetéséhez és a jövőbeli növények termesztéséhez. Ezenkívül a tavaszi kezelés lehetővé teszi a gyomok és a növényi kártevők jobb leküzdését. Az első és kötelező módszer a kora tavaszi boronálás. Megzavarja a talaj kapilláris szerkezetét, csökkenti a víz kapilláris felszínre emelkedését és ezáltal csökkenti a párolgást, megakadályozva a talaj kiszáradását, megtakarítva a nedvességtartalékot a mag csírázásához és a kezdeti vegetatív növekedéshez.

Azokon a területeken, ahol ezt még nem hajtották végre, egy napsütéses napon négyzetméterenként legfeljebb 4 kg nedvesség csökken. Ezenkívül a boronálás kiegyenlíti a felszínt, javítja a vetés előtti további kezelések minőségét, mivel a nedves talaj könnyen omladozik és könnyen feldolgozható. Nehéz talajon az ekét legalább 4-5 cm mélységig, egymástól keresztben két vágányban kell boronálni. A talaj fizikai érettségének egyenetlen kezdetével a helyszínen a boronálást szelektíven és több lépésben hajtják végre.

A boronálás után művelést hajtanak végre - kapát vagy lapos maróval meglazítják a talajt. A laza lazítás mélysége a gyomoktól megtisztított, könnyű homokos, laza, szuros vagy tőzeges talajon 6-8 cm, a nehéz agyagos, agyagos talajokon legalább 10-12 cm. A művelés jelentősen javítja a későbbi kezelések minőségét.

A boronálás és a művelés után a talaj sekély szántását vagy ásását a teljes műtrágyakomplexum bevezetésével hajtják végre. A szerves, mészes és ásványi makro- és mikrotápanyag-műtrágyákat szétszórják a talaj felszínén (szétszórva), majd szántással (lapátolással) takarják be 18 cm mélységű varratforgalommal.

Az adaptív tájrendszer 3-5 éves fejlesztésekor minden egyes négyzetméterenként egyedi trágyázást alkalmaznak (lásd a táblázatot), ezzel elérve a termékenység növekedését és szintjét. Miután a talaj termékenysége kiegyenlített, és a kartogramon található kerti parcellán lévő összes "sejt" elkékül, az új adaptív tájrendszer elsajátítottnak tekinthető.

A mutatók neve	Technológiák
	hagyományos (B)	intenzív (B)	adaptív táj (A)
A műtrágyák adagjai és aránya a mezőgazdaságban
Szerves trágyák dózisai, kg / m²	0–4	4-8	8-12
Mészanyagok dózisa, kg / m2	0–0,3	0,3-0,6	0,6-1,0
Az NхРхК dózisai és arányai, g ai / m2 gabona és hüvelyes növények esetében	0-2x4.5x2	3х5х3	4х6х4
sárgarépa	0-8x6x10	10x8x12	12x10x14
káposzta	0-6x8x8	10x12x14	12x12x15
krumpli	0-7x5x7	8x6x8	8x7x9
Magnézium-műtrágyák adagjai, g / m2	0	2	6.
Alkalmazás, g m.h. / m² - bór	0	0.5	1.5
réz	0	0.5	1.5
molibdén	0	0.1	0.5
kobalt	0	0.5	egy

Szántáskor, amikor a téli szántást a szántóföldön hajtották végre, ezért a tavaszi szántást szántásnak nevezik, a műtrágyákat más módon is lehet alkalmazni - helyileg, zsinórral vagy szalaggal. Helyi alkalmazás esetén a műtrágyák kisebb mennyiségű talajjal érintkeznek, míg a műtrágyák talajjal folytatott kémiai reakcióinak intenzitása lelassul, a műtrágyák jobban megőrződnek és hosszabb ideig vízoldható állapotban vannak, a növények számára hozzáférhetőbbek.

Ezek a technikák azonban időigényesebbek, mint a széles szétterítés a szántáshoz, pontosabb műtrágyadózist igényelnek. Vonal vagy szalag kijuttatásához a műtrágyákat tömören, zsinórral vagy szalaggal helyezzük el a barázda alján, 15-20 cm távolsággal.

Ha a műtrágyákat növényi adagolóval alkalmazzák, akkor a műtrágyák eloszlását a talaj felső részén folteloszlásnak nevezzük. Ugyanakkor a műtrágyával ellátott szalagoknak, vonalaknak és pontoknak 15-18 cm mélységben és egymástól legfeljebb 15-20 cm távolságban kell lenniük. Ez a kertésznek jogot ad a műtrágyadózis csökkentésére 30% -kal, megőrizve azok hatékonyságát, ökológiai és táji tisztaságát és biztonságát.

Az ősz óta nem szántott mezőkön a boronálás után tavaszi mélyszántást végeznek a szántóföldi horizont teljes mélységéig. Lehetővé teszi a teljes szántóföldi horizont lazítását. A nedvesség megőrzése érdekében a tavaszi szántást kötelező szántóföldi boronázással kell elvégezni. Alatta hozzá kell adni a növények számára szükséges összes műtrágyát és anyagot - meszet, szerves, ásványi anyagú makro- és mikrotrágyákat. A talajművelés a vegetációs időszakban (növényápolás) adaptív tájrendszerben hagyományos a megfelelő növények számára.

Például a burgonya esetében a gumók levegő-termikus felmelegítése után + 6 … + 8 ° C hőmérsékleten a gumók válogatása (egyáltalán nem lehetnek betegek, sérült gumók, az A technológia szerint nem megfelelőek) mint 3%, a B technológia szerint - 5%, a B technológia szerint - legfeljebb 9%), a talajhőmérsékletnek a gerinceken történő ültetéskor legalább 6 ° С, sík felületen - legalább 10 ° С. A gerincek kivágása sorközzel történik A technológiával - 90 cm, B technológiával - 75 cm, B technológiával - 70 cm, és a gumókat beültetjük. Ezután soronkénti művelést hajtanak végre a burgonyamezőn.

A gyomirtás érdekében a folyosókat művelik, a burgonyasorokat kétszer megpörgetik, az ültetéseket gyógyszerekkel kezelik, hogy megvédjék a növényeket a betegségektől és a kártevőktől. A burgonya betakarítása során a gumókat szétválogatják. A talajtartalom rajtuk meghaladja a 3% -ot, a korhadt gumók - legfeljebb 1%. A gumók érése a kezelési időszakban 15 napig + 16 … + 18 ° C hőmérsékleten történik. Ezután a gumók válaszfalát hajtják végre, és a beteg mintákat eltávolítják, majd a burgonyát + 3 … + 4 ° C hőmérsékleten tárolják.

Olvassa el az adaptív tájgazdálkodásról szóló cikk minden részét:

• Mi az adaptív tájgazdálkodás

• Az adaptív tájgazdálkodási rendszer elemei

• Eszközök és módszerek az adaptív tájgazdálkodási rendszerben

• Nyári házikertészet: mezők feltérképezése, vetésforgó megfigyelése

• A szerkezet meghatározása növények és vetésforgó

• Műtrágyarendszer mint az elővárosi gazdálkodás alapvető eleme

• Milyen műtrágyákra van szükség a különböző zöldségnövények számára

• Talajművelési rendszerek

• Adaptív tájgazdálkodási rendszer technológiái

• Fekete és tiszta ugar