11 Feltétel A Mésztrágyák Felhasználására

2024 Szerző: Sebastian Paterson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 13:50

Miért mész talaj (3. rész)

Olvassa el a cikk előző részét: Kalcium és magnézium a növényi táplálékban. Mésztrágyák

A savas talaj meszezésével a növényi táplálkozás nitrogén- és hamuelemekkel - foszfor, kalcium, magnézium és molibdén - javul. A meszes talajok táplálkozásának javulását az is magyarázza, hogy a növények erősebb gyökérzetet fejlesztenek ki, ezért jobban képesek felszívni a tápanyagokat a talajból és a műtrágyákból. Ez azonban nem történhet meg automatikusan. Számos feltételnek teljesülnie kell.

1. A meszezést rendszeresen - öt-hat évente egyszer - el kell végezni. A talajban zajló folyamatok és az alkalmazott műtrágyák hatására a környezet reakciója megváltozik, körülbelül öt-hat év elteltével visszatér eredeti szintjére, ezért a meszezést periodikusan meg kell ismételni.

2. A meszezés pozitív hatása a legtöbb mezőgazdasági kultúrára csak akkor nyilvánul meg teljes mértékben, ha a talajoldatban és a talaj felszívódó kalcium- és magnéziumkomplexumában az arány kedvező növekedésük és fejlődésük szempontjából. A növények különböző arányban fejlődhetnek e kationok között, azonban a legtöbb növény számára a legjobb feltételeket akkor teremti meg, ha a Ca és Mg aránya 100: 40-80, azaz 40-80 rész Mg áll rendelkezésre 100 rész Ca-hoz..

× Kertész kézikönyve Növényi faiskolák Áruházak nyaralókhoz Tájtervező stúdiók

Erősen savas, különösen bázissal gyengén telített, szurok-podzolos talajokban kevesebb a magnézium felszívódása, mint amennyi a kedvező arány kialakításához szükséges a kalcium között. Csak CaCO3-tartalmú mésztrágyák kijuttatásakor az elemek közötti kedvezőtlen arány még jobban kitágul. Az abszorbeáló komplex és a talajoldat túlságosan nagy aránya okozza a csökkent hatékonyságot, sőt a mész egyes növényekre gyakorolt negatív hatását.

A kalcium mellett jelentős mennyiségű magnéziumot tartalmazó mészanyagok bevezetése javítja ezen elemek közötti arányt, és ezért sok növény terméshozamát jobban megnöveli, mint a magnéziumot nem tartalmazó mésztrágyák használata. Ezért csak kalciumot tartalmazó mésztrágyák alkalmazása esetén tanácsos a megfelelő magnézium-műtrágyákkal együtt használni.

3. A mész hatása jelentősen megnő, ha szerves és ásványi műtrágyákkal kombinálják, különösen trágyával, szuperfoszfáttal, kálium-, bór-, réz-, kobalt- és baktériumtrágyákkal, amelyek felgyorsítják a talaj fizikai-kémiai reakcióit és jelentősen növelik a talaj termékenységét.

4. A mész hozzáadása előtt először meg kell határoznia az elővárosi terület szükségletének mértékét a meszezésben. Ismeretes, hogy minél magasabb a talaj savtartalma, annál nagyobb szüksége van a talajnak mészre, és annál nagyobb a meszezésből származó hozam növekedése. Az enyhén savas és semleges talajokon azonban ez a technika nem ad jelentős hatást. Ezért a mész hozzáadása előtt meg kell győződnie a meszezés szükségességéről (szükségességéről).

A meszezés szükségességét nagyjából meghatározhatja a talaj néhány külső jellemzője. Az erősen savanyú talajoknak fehéres, szürke árnyalata van, kifejezett podzolos horizontjuk van, vastagságuk eléri a 10 cm-t. Az ilyen talajok elsősorban meszezést igényelnek.

A meszezés szükségességét egyes termesztett növények állapota és a gyomok fejlődése meghatározhatja. A lóhere, a répa, a búza és más, a legmagasabb savtartalomra leginkább érzékeny növények gyenge növekedése és erőteljes elvékonyodása (a jó mezőgazdasági gyakorlatok, a megfelelő trágyázás és egyéb kedvező körülmények ellenére) nagyfokú meszesedési igényt jelez. Az első két növénycsoportnak erősen szüksége van a meszezésre, nem tolerálják a túlzott savasságot, a harmadik és a negyedik csoportnak átlagos igénye van, az ötödik növénycsoport pedig savas talajon jól növekszik, és nincs szüksége meszezésre. Egyes gyomnövények és vadon élő növények - sóska, mezei coryza, pikulnik, kúszó boglárka, fehérszakáll, csuka, far, vad rozmaring, hanga és mások - savas talajon jól megnőnek. Bőséges elterjedésük a mezőkön és az útszéleken a talaj megnövekedett savasságát és a mész kijuttatásának elsődleges igényét jelzi.

× Hirdetőtábla Eladó cica Kölyökkutyák eladók Eladó lovak

A talaj savasságának mértéke fontos, de nem az egyetlen mutató, amely jellemzi a talaj meszezésének szükségességét. Pontosabban: a növények meszezésének szükségességét a talaj teljes agrokémiai elemzése, a cserélhető savasság (a sókivonat pH-ja) és a bázisokkal való telítettség mértéke alapján lehet megállapítani (V), mechanikai összetétele.

Az átlagos humusztartalmú (2-3%) cserélhető savasságtól függően a talajokat a meszezés szükségességének mértéke szerint a következőképpen osztják fel: 4,5-nél alacsonyabb pH-n - erős az igény 4,6-tól 5,0-ig - közepes, kb. 5, 1–5,5 - gyenge és 5,5 feletti pH esetén - a talajt nem kell meszezni.

A talajokkal való telítettség mértékétől függően a talajokat a következő csoportokra osztjuk: V = 50% és alacsonyabb - a meszezés iránti igény erős, 50-70% - közepes, 70% és több - gyenge, több mint 80% - a talajt nem kell meszezni.

A magas alumínium-, mangán- és vastartalom szintén fontos oka a meszezés szükségességének.

A meszezés higiénikusan egészséges növényi termékek előállításának eszközeként is szolgálhat, a nehézfémek és a radionuklidok káros hatásainak csökkentésére, amelyek felhalmozódása nem savassággal, hanem az ésszerűtlen emberi tevékenységek okozta szennyezéssel jár együtt. Ha ezek a jelek fennállnak, a meszezés iránti igény nagymértékben megnő. A talaj technogén szennyezésével magas a meszezés szükségessége, bár a szokásos agrokémiai paraméterek szerint előfordulhat, hogy egyáltalán nincs szükségük mészre.

5. A mésztrágyákat optimális adagokban kell kijuttatni. Erős szükség esetén teljes adag meszet használnak, egy átlagos adagot - fél adagokkal, gyengékkel - kis adagokban, vagy semlegesítő mész adalékot használva.

Az a mészmennyiség, amely szükséges a szántóföldi talajréteg megnövekedett savasságának enyhén savas reakcióvá (a vízi kivonat 6,2-6,5, sókivonat 5,6-5,8) csökkentésére, amely a legtöbb növény és hasznos mikroorganizmus számára kedvező, teljes, ill. normál adag … Pontosabban, a mész teljes dózisát a hidrolitikus savassággal lehet meghatározni. Ilyen módon a mész dózisának kiszámításához (CaCO3 grammban / 1 m²) meg kell szorozni a hidrolitikus savasság (Hg) meq-ben kifejezett értékét. 100 g talajra, 150-es szorzóval. A CaCOz dózisa = NG150.

A mész dózisát a pH-érték és a talaj mechanikai összetétele alapján is meghatározhatjuk. Homokvályú és könnyű vályogtalajon 4,5-nél alacsonyabb pH-érték mellett 800–900 g / m2, közepes és nehéz vályogtalajon pedig 900–1200 g / m2, 4,6–5,0 pH-értéken 500–800. pH = 5,1-5,5 - 200 és 400 g / m².

A mész dózisainak meghatározására összetett módszerek léteznek, de ezekről egy kicsit később beszélünk.

6. A gazdasági körülményektől függően ki kell választani a mészkihordás optimális módszereit. Teljes adag mész vihető fel a talajra egyszerre vagy több lépésben. Ha egy teljes adagot egy lépésben alkalmaznak, akkor a teljes szántó talajréteg savasságának gyorsabb és teljesebb semlegesítése hosszú ideig megvalósul, és a legtöbb mezőgazdasági növénynél nagyobb termésnövekedés érhető el. A teljes mészadag bevezetése különösen fontos a savasságra érzékeny növények termesztésénél erősen savas talajon, valamint a rosszul megművelt gyep-podzolos talajok szántóinak mélyítésénél.

Ha a savanyú talaj teljes területére egyszerre nem lehet teljes adag meszet felhordani, akkor a meszezést több szakaszban hajtják végre. A teljes adag helyett az adag felét is felhasználhatja. Ebben az esetben a terület kétszer akkora. Ebben az esetben azonban az egyes négyzetméterek hozamnövekedése 20-30% -kal kisebb lesz, bár a teljes mészterület-növekedés az első években nagyobb lesz, mint a teljes adag felhasználásakor, de feleannyi területen … A felhordást követő első években a teljes és fél adag mész hatékonysága viszonylag kicsi. A második-harmadik és az azt követő években azonban a fél adag adagjának növekedése csaknem kétszer kisebb, mint a teljes adagnál.

A teljes adag mész pozitív hatással van a közepes és nehéz agyagos talajok hozamára 5 évig, a könnyű textúrájú talajokra pedig 2-4 évre. A fél dózis pozitív hatása kevésbé tartós, mint a teljes dózis, ezért a dózis második fele 1-2 év elteltével ugyanazon a területen kerül vissza.

Az ásványi műtrágyák, különösen a fiziológiailag savas műtrágyák szisztematikus alkalmazásával a kalcium- és magnéziumveszteség jelentősen megnő, és a korábban meszesedett talajok gyorsabb savasodása következik be. Ebben az esetben az újrafejtést rövidebb idő elteltével kell elvégezni.

A mész kis adagokban történő bevitele csak kiegészítő intézkedésként lehet ajánlott a termésnöveléshez más mésztrágya-felhasználási módszerekkel kombinálva, különösen akkor, ha savérzékeny növényeket erősen savas talajra vetnek, és ez nem lehetséges vagy nemkívánatos. hogy alkalmazza a teljes adagot. Például, ha a len és burgonya vetésváltásai olyan növényeket tartalmaznak, mint a lóhere, a búza, az árpa, a borsó, a répa, a kukorica, akkor ajánlatos ötvözni egy fél adag mész bevetését a szántáshoz és kis adagok (50) helyi alkalmazását. -100 g / m2) sorokban, amikor savas reakcióra érzékeny kultúrát vetünk. Fél adag mész elterjedése optimális reakciót nyújt a tápközeg számára a második-negyedik csoportba tartozó növények számára, és ennek a kis mészadagoknak a helyi alkalmazása kedvező feltételeket teremt a növények növekedéséhez,érzékenyebb a savas reakciókra.

Kis mennyiségű meszet ásványi műtrágyákkal kombinálva is felhasználnak potenciális savasságuk semlegesítésére. Ebben az esetben a mészt semlegesítő adaléknak nevezik az ásványi műtrágyákhoz. Ugyanakkor a talaj további savanyulása megakadályozható a műtrágyák élettani savassága miatt, ami élesen növeli az összes műtrágya hatékonyságát.

A savasság semlegesítéséhez 1 kg ammónium-szulfáthoz 1,3 kg CaCO3-ra, 1 kg ammónium-nitrátra - 1 kg CaCO3-ra és 1 kg szuperfoszfátra - 0,1 kg CaCO3-ra van szükség. Átlagosan úgy gondolják, hogy minden kg ásványi műtrágyához 1 kg meszet kell hozzáadni a semlegesítéshez.

7. A mész bevezetése az alkalmazott mezőgazdasági technológia figyelembevételével történik. Teljes adag meszet adunk hozzá az ásáshoz tavasszal vagy nyáron a fő termés betakarítása után. A mész elvileg tavasszal, nyáron vagy ősszel alkalmazható. De jobb, ha a talajt ásják. Tavasz vagy nyár van. A legjobb idő a tavasz, amikor ásványi és szerves trágyákat adagolnak. Ezután a mész jobban oldódik, és jobban csökkenti a talaj savasságát és a műtrágyák élettani savasságát.

8. A mésztrágyákat a vetésforgó figyelembevételével és más műtrágyákkal kombinálva kell alkalmazni. Zöldségfélék és takarmánynövények vetésforgójában minden típusú mésztrágyát használnak; legjobb, ha tavasszal egyszerre teljes adagban alkalmazzák őket. Növényi vetésforgóban a meszet közvetlenül a káposzta vagy a gyökérnövények alá vetik.

A szénsavas mész alkalmazásakor össze kell kapcsolni a meszezést a trágya és az ásványi műtrágyák vetésforgóban történő felhasználásával, valamint a bór-műtrágyákat közvetlenül a gyökérnövények és a burgonya, valamint a tőzeges talajon kell alkalmazni - réztrágyákkal együtt.

Különösen fontos a kálium-műtrágyák megnövekedett adagolása, mivel a kalcium és a kálium között bizonyos antagonizmus áll fenn. A szerves és ásványi műtrágyák elegendő kijuttatásával teljes adagokkal történő meszezés végezhető vetésforgóban burgonyával.

A zöldtrágyázáshoz szükséges éves csillagfürt vagy szeradella vetésforgójában mész kerül alkalmazásra, amikor ezeket a növényeket trágyázásra szántják.

Réteken és gyepeken a mésztrágyákat fél adagban adják felületesen, késő ősszel vagy kora tavasszal boronálva. A rétek és gyepek radikális javításával a szántáshoz teljes adag meszet használnak. A mész hatására csökken a saválló füvek és gyomok száma, és nő a hüvelyesek száma, javul a füvek növekedése és fejlődése, ennek következtében a széna hozama és tápértéke is nagymértékben megnő. mivel a gyep kialakítása javul.

9. A meszet először a talajra terítik, ezáltal létrehozva a mész első és szükséges érintkezését a talajjal. Ezután az ásványi és szerves trágyákat szétszórják, majd a műtrágyákat szántással vagy ásással a varratforgalommal jól összekeverik a talajjal.

10. A mésztrágyáknak szárazaknak és morzsalékosaknak kell lenniük, ebben az esetben a hatékonyságuk lesz a legnagyobb.

11. A meszet száraz és nyugodt időben kell felhordani, hogy a műtrágya vetés közben ne duzzadjon, és ne tapadjon össze a nedvességtől.

Sikert kívánunk!