Kálium-műtrágyák Használata (3. Rész)

2024 Szerző: Sebastian Paterson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 13:50

A káliumtrágyák rejtelmei

Olvassa el a cikk előző részét

A kálium-műtrágyák hatása a különböző talajokra

A tőzeges, homokos és homokos vályogtalajon minden mezőgazdasági növénynek nagy szüksége van kálium-műtrágyára. Ezek a műtrágyák rendkívül hatékonyak az ártéri és a sod-podzolikus talajokon is. Rajtuk a kálium-műtrágyákat nitrogén- és foszfor-műtrágyákkal kombinálva használják. Csak a tőzegterületek, az árterek és a rétek néha csak káliumtrágyát kapnak, ahol jól megtérülnek.

Minden típusú talajon a növények káliumigényét nagymértékben fedezi a trágya kijuttatása, ezért minél tovább a vetésforgóban az adott növény trágyából kerül, annál nagyobb a kálium-műtrágyák hozamának növekedése.

× Kertész kézikönyve Növényi faiskolák Áruházak nyaralókhoz Tájtervező stúdiók

A kálium és a talaj kölcsönhatása

Az ipari kálium-műtrágyák, mivel könnyen oldódnak vízben, gyorsan kölcsönhatásba lépnek a talajjal. A K + kationt erősen felszívja kolloid része. Ez megakadályozza a kálium észrevehető mozgását a talajban és annak kimosódását. Általában nem süllyed 4-6 cm-nél mélyebbre a felhordás helyétől, felületi felhordással a legnagyobb mennyiség már a felső, két centiméteres talajrétegben megmarad. Ebből az következik, hogy a kálium-műtrágyákat a talaj gyökérrétegére lehet legjobban 10-18 cm mélységig, azaz. tavasszal az ásáshoz.

Tehát nehéz és közepes talajon kálium-műtrágyák mélyszántására van szükség, mivel ilyen körülmények között a kálium kevésbé rögzül nem cserélhető formában. Könnyű talajon, fokozott csapadékmennyiségű területen kálium-műtrágyák is alkalmazhatók a talajlazító alatt (8-15 cm-es rétegben).

A talaj abszorbens komplexumába belépve a kálium az oldatba ekvivalens mennyiségű egyéb kationt, elsősorban kalciumot helyettesít, amely a talajban leginkább cserélhető állapotban van. Savas talajban a káliumionokért cserébe a talajoldatot hidrogén-, alumínium- és mangánionokkal dúsítják, amelyek hátrányosan érintik a répát, a káposztát, valamint számos hasznos baktériumot - nitrifikáló, göbös és szabadon élő. Ezért savas talajon a kálium-sók szisztematikus alkalmazását semlegesítő mész-adalékanyag bevezetésével kell kísérni (ugyanannyi dolomitlisztet vagy más mésztrágyát adunk a kálium-műtrágya 1 részéhez).

A talaj meszezése után megnő az asszimilálható kálium tartalma a talajban, itt a mész kalcium sok káliumot szorít el az abszorbeált állapotból a talaj oldatába, növelve az asszimilációt.

A szennyeződések szerepe a kálium-műtrágyákban

A műtrágyákban a kálium elkerülhetetlen kísérője a klór-, nátrium-, magnézium- és szulfátion. A műtrágyában található összes ion elengedhetetlen a növények táplálkozásához. Sok klór tartalmaz szilvinitet, karnallitot, kainitot. Egyes növényeknél (burgonya stb.) A túlzott klór néha káros. De nem feltételezhető, hogy a klórionok teljesen ballasztosak. A legújabb fiziológiai kísérletek azt sugallják, hogy a klórra kis mennyiségben is szükség van a növényi szervezet táplálkozásához és anyagcseréjéhez, bár funkciói még mindig nem teljesen tisztázottak. De ha a klórionokat teljesen kizárják a tápoldatból, akkor minden növény gyengébb fejlődésnek indul. Nemcsak kálium-műtrágyák, hanem trágya, foszfát-kőzet, szuperfoszfát és egyéb ásványi műtrágyák is tartalmazzák, és csapadékkal a talajba is belép és a légkörből távozik.

A talajkationok mobilitása klorid-sók hozzáadásával növekszik, mivel a klór-anionnal együtt egyik sem ad oldhatatlan sókat. Ez okozza a megnövekedett mennyiségű kalcium és magnézium kimosódását a talajból, amikor klórban gazdag kálium-műtrágyákat ágyaznak bele.

A nátrium ugyan nem szerepel az összes növény alapvető elemében, mégis megtalálható minden mezőgazdasági növényben. Megállapították, hogy sok növény pozitívan reagál a nátrium tápközegbe juttatására. Ez elsősorban a répára, a keresztesvirágú zöldségekre, a sárgarépára és néhány gabonafélére vonatkozik.

A kálium-műtrágyák magnéziumtartalma nagyon előnyös. Fiziológiailag savas ammóniumtrágyák alkalmazásakor az abszorbeáló talajkomplexumból sok magnézium mosódik ki. Az ilyen magnéziumveszteségek nagyon észrevehetők a könnyű talajon, termékenységük a magnéziumra csökken. A kálium-magnéziumsók bevezetése pótolja a veszteségeket, különösen a homokos vályog esetében. Ezért a magnéziumtartalmú műtrágyák jobb hatásúak, mint a magnéziumot nem tartalmazó káliumtrágyák. A finomítatlan káliumsókban található nyomelemek szintén hasznosak a növények növekedésének és fejlődésének javításában számos talajban.

Minél kevesebb a mezőgazdasági növények számára elérhető kálium a talajban, a nagyobb hozam elérése érdekében nagyobb adag kálium-műtrágyát kell kijuttatni.

× Hirdetőtábla Eladó cica Kölyökkutyák eladók Eladó lovak

Az első életévben a répa és más gyökérnövények az egész vegetációs időszakban felszívják a káliumot, de különösen a vegetációs időszak második felében, amikor a szénhidrátok intenzíven felhalmozódnak. Ebben az időben, rossz káliumtáplálkozás esetén, a fehérjeszintézis késik, az oldhatatlan, nem fehérje nitrogénes anyagok gyökérben történő felhalmozódása megnő, ami rontja a termés, különösen a cukorrépa minőségét. A kálium-éhezés (valamint a nitrogénfelesleg) felgyorsítja a virágzó tövek megjelenését a répanövény első életévében, élesen csökkenti a gyökérnövények hozamát és cukortartalmát. A cékla jobban reagál a nátrium-kloridot tartalmazó káliumsók hozzáadására. Könnyű talajon azonban a kálium-magnézium jobban működik, mint az összes többi műtrágya. A talaj ásására tavasszal 10-12 g / m² K ₂ O adagot adnak.

A burgonya tipikus "hamu" növény. A burgonyagumók hamuja 44–74% káliumot tartalmaz, ami majdnem másfélszer több, mint a legkoncentráltabb műtrágya. Július folyamán a burgonya a termés teljes káliummennyiségének 60% -át kapja. Ezért tavasszal 12-15 g / m² K ₂ O-t visznek a burgonya alá az ásáshoz, függetlenül attól, hogy trágyát vezettek-e be vagy sem. Ennek célja a burgonya optimális táplálkozásának biztosítása július és a termés érése alatt. A káliumtrágya legjobb formája a szulfát, és magnéziumot tartalmaz (kálium-szulfát, kálium-magnézium stb.), Mivel a burgonya nem tolerálja a klórfelesleget.

A zöldségfélékben is magas a káliumbevitel, és jól reagálnak rá. A kálium-műtrágyák (kálium-klorid és más klórtartalmú műtrágyák) pozitív hatással vannak a paradicsomra, a káposztára (12-20 g / m² K ₂ O ásásra). A kálium megnöveli a zöldségfélék cukortartalmát, és csökkenti azok megbetegedését télen történő hosszú távú tárolás során.

A hagymát, az uborkát és a sárgarépát a talajoldat megnövekedett koncentrációja szenvedi, ezért a talaj tavaszi ásásához (8-10 g / m² K ₂ O) csak koncentrált kálium-műtrágyákat (kálium-szulfát) adnak alá.

A gyümölcs- és bogyós növények nagyon érzékenyek a kálium-trágyázásra. A káliumtrágyák hatására az almafában nő a virágzó ágak százaléka, növekszik a forgalomképes rész (nagy gyümölcsök és a világosabbak), nő a termés gyümölcsszáma, nő a növények hideg- és fagyállósága. A műtrágyákat legjobban április végén lehet kijuttatni a sorközök ásására, kivéve a törzsközeli köröket és a növények közelében lévő védőzónákat.

Ez minden. Barátságot kötsz műtrágyákkal. Sok szerencsét.