Szerves Trágyák: Típusai, Előnyei, Felhasználási Szabályai

2024 Szerző: Sebastian Paterson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 13:50

A szerves trágyák közé tartoznak a trágya, a széklet, a madárürülék, a tőzegalapú komposztok, a komposztkomposztok, a szerves-ásványi komposztok, a zöld műtrágyák stb. Ezek közül a trágya és a madárürülék a fő és mindenütt jelen lévő szerves műtrágya.

A dacha-gazdálkodásban a szerves trágyák az első és a legfontosabb helyet foglalják el, más műtrágyákkal együtt nélkülözhetetlen láncszemek a talaj termékenységének növelésében.

× Kertész kézikönyve Növényi faiskolák Áruházak nyaralókhoz Tájtervező stúdiók

Mit adnak a szerves műtrágyák

A szerves trágyák talajra és növényekre gyakorolt pozitív hatása a következőkben nyilvánul meg:

• feltölteni a talaj tápanyagtartalmait, és ásványi táplálékként szolgál a növények számára;
• szén-dioxid-forrásként szolgál a növények levegő táplálékához;
• "puha" hatású, lassan bomlik és fokozatosan szabadul fel a tápanyagok a növények számára
• hosszú távú és utóhatással bír a talajra 4-5 évig;
• a talaj hasznos mikroorganizmusainak táplálékát jelentik, növelik aktivitásukat és számukat;
• gazdagítsa a talajt humusszal;
• növeli a talaj felszívódási tulajdonságait;
• részt vegyen egy talajt felszívó talajkomplexum létrehozásában;
• a talaj szerkezetének javítása;
• dúsítja a talajt növekedési anyagokkal, például auxinnal, heteroauxinnal, gibberellinnel;
• erős közvetett hatással van a talajra, javítja a talaj víz-, hő- és levegő tulajdonságait;
• általában elősegítik a növények növekedését és fejlődését.

Ezért a szerves műtrágyák jelentőségét a nyaralókban nem lehet túlértékelni. Ezek a műtrágyák elsősorban az összes növényi tápanyag forrása.

Trágya és baromfi ürülékkel a növényekhez szükséges összes makro- és mikroelem a talajba kerül. Például minden szarvasmarha-trágya szárazanyag-tartalma körülbelül 20 kg nitrogént (N), 8-10 kg foszfort (P2O5-ként számolva), 24-28 kg káliumot (K2O), 28 kg kalciumot (CaO) tartalmaz, 6 kg magnézium (MgO), 4 kg kén (SO3), 20-40 g bór (B), 200-400 g mangán (MnO), 20-30 g réz (Cu), 125-200 g cink (Zn), 2-3 g kobalt (Co) és 2-2,5 g molibdén (Mo).

A baromfi ürüléke átlagosan tízszer töményebb, mint a trágya. Minden más szerves trágya tápanyagokat tartalmaz körülbelül ugyanabban a mennyiségben, mint a trágya. A teljes tápanyag-komplex tartalma miatt az ilyen műtrágyákat teljesnek nevezik, jelentősen pótolhatják a talaj tápanyagtartalmait, és támogathatják a talaj-növény-műtrágya rendszer elemeinek körforgását.

A szerves és ásványi műtrágyák használata az emberi beavatkozás legfontosabb módja az anyagforgalomban a mezőgazdaságban, egy módszer ennek a ciklusnak a térfogatnövelésére, a talaj termékenységének és a növények termelékenységének növelésére. Ebben a ciklusban a szerves trágyák nagyon fontos szerepet játszanak. A trágya használata olyan elemek új részének bevonását jelenti, amelyek korábban ezen anyagkörön kívül voltak. A mezőgazdaságban az anyagok körforgása során a levegőben nagy mennyiségű nitrogén is részt vesz, amelyet a zöldtrágya hüvelyesek csomóbaktériumai kötnek meg.

A trágya és más szerves trágyák nemcsak a növények és a talaj ásványi tápanyagainak, hanem szén-dioxidjának is a forrásai. A talaj mikroorganizmusainak hatására ezek a műtrágyák lebomlanak, elegendő mennyiségű szén-dioxidot szabadítva fel a magas hozam eléréséhez, amely telíti a talaj levegőjét és a légkör felszíni rétegét, és ennek eredményeként javul a növények levegő tápláléka. Minél nagyobb a talajba juttatott trágya és komposzt dózisa, annál több szén-dioxid képződik bomlásuk során, és annál kedvezőbbek a körülmények a növények levegő táplálkozásához, különösen a növények vegetatív tömegének maximális fejlődésének időszakában.

A szerves trágyák a talaj mikroorganizmusainak energia- és táplálékforrásaként is szolgálnak. Ezenkívül az olyan szerves trágyák, mint a trágya, a madárürülék, az ürülék, a komposztok, maguk is nagyon gazdag mikroflóra, és velük együtt nagyszámú hasznos mikroorganizmus jut a talajba. Ebben a tekintetben a szerves műtrágyák fokozzák a talajban a nitrogénmegkötő baktériumok, ammóniumok, nitrogénezők és más mikroorganizmus-csoportok létfontosságú aktivitását, ami jelentősen növeli a talaj termékenységét az országban.

Az alacsony humusztartalmú, rosszul megművelt talaj-podzolos talajokon a szerves műtrágyák jelentősége nemcsak a növények gyökér- és levegőtáplálási forrása, hanem a talaj agrokémiai tulajdonságainak javításának fontos eszköze is. A felszívóképesség és a talaj bázissal való telítettségének mértéke (Ca, Mg, K) növekszik, savassága kissé csökken, az alumínium, a vas és a mangán talaj mobilitása csökken (a toxicitás csökken), a talaj pufferkapacitása növekszik. A nehéz talajok kevésbé összetartóvá válnak, könnyebben kezelhetők kézzel, nedvességtartalma növekszik, és az erős talajú csapadék során kevesebb tápanyag veszít (mossa ki) az ilyen talajokból.

A szerves műtrágyák, különösen ásványi műtrágyákkal kombinálva, kedvezőbb feltételeket teremtenek a különféle mezőgazdasági növények magas és fenntartható hozamának növekedéséhez.

Természetesen a mezőgazdasági termények magas hozama csak egyetlen ásványi anyag és csak egy szerves műtrágya felhasználásával termeszthető. Megfelelő kombinációjukkal azonban mindkét műtrágyatípus sajátos hátrányait kiküszöbölik, és ezáltal megteremtik a feltételeket a legracionálisabb együttes felhasználáshoz.

× Hirdetőtábla Eladó cica Kölyökkutyák eladók Eladó lovak

A szerves termékek hátrányai

A szerves trágyák hátránya, hogy a tápanyagok csak akkor kerülnek a növények rendelkezésére, amikor mineralizálódnak. Következésképpen önmagában a szerves műtrágyák bevezetése nehéz kielégíteni a növények tápanyagokra, különösen a foszforra vonatkozó igényeit a növények első tenyészidejében, bár ehhez kis mennyiségű mobil vegyületre van szükség.

Ezenkívül a szerves műtrágyák mineralizációja a talajban olyan irányba és intenzitással mehet végbe, hogy a növényi táplálkozás még az általuk maximális tápanyag-bevitel időszakában sem teljesül, ami körülbelül június vége és egész július. Ezért a szerves műtrágyák tavaszi kijuttatása után feltétlenül szuperfoszfátot kell adni a különböző növények vetésekor, valamint a júniusi kálium-műtrágyákkal együtt a sorozatok közötti művelés során.

A szerves műtrágyákkal ellentétben sok ásványi műtrágya gyors hatású. A bennük található tápanyagokat a növények a talajba juttatásuk pillanatától kezdve felhasználhatják. Ezért az ásványi műtrágyák segítségével könnyebb kielégíteni a növények változó táplálkozási igényeit az egész vegetációs időszakban.

A szerves trágyák következő hátránya, hogy egyes szerves trágyák alkalmazásakor a talajban lévő tápanyagok aránya teljesen eltérhet a növények normális növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges aránytól. Ásványi műtrágyák alkalmazása vagy szerves műtrágyákkal történő kombinálása esetén bármilyen arányú tápanyagot létrehozhat a növények számára.

A szélsőségektől a végletekig

El kell ismerni, hogy a szerves műtrágyák - köztük a trágya és a baromfi ürülék - felhasználásának gyakorlata sok dachában továbbra sem kielégítő. A kertészek és a zöldségtermesztők általában csak egy szerves műtrágya, majd néhány ásványi műtrágya felhasználásának irányába vetik magukat, abban a hitben, hogy csak ezzel tudják elérni a kívánt eredményt. És mélyen tévednek. A mezőgazdaságban a szerves és ásványi műtrágyákat csak összetetten és megfelelő kombinációkban szabad felhasználni.

Sok kertész a szerves műtrágyákat ritkán vagy elégtelen adagokban adagolja, mint ami a talaj magas termékenységének fenntartásához szükséges. A négyzetméterenként előírt éves 10 kg trágya adag helyett a kertészek és a zöldségtermesztők lényegesen kevesebbet alkalmaznak. Helytelen tárolás gyakran megengedett. Hosszú ideig tárolják a szerves műtrágyákat a dachájuknál, gyakran több mint egy évig, így mintha tartalékban lennének. Ez ésszerűtlen, mert ez sok veszteséget és a műtrágyák minőségének romlását eredményezi.

A szerves műtrágyák kis halmokban történő tárolása megengedett, a halom tőzeggel vagy földdel való takarása nélküli tárolás, ami szintén nagy veszteségekhez vezet. Néha irracionálisan használják őket: a trágyát jól rothadt trágyaként vagy akár humusz formájában igyekeznek felhasználni, megfosztva a növényeket a hasznos szén-dioxid-táplálkozástól. Egyes kertészek a szerves műtrágyák őszi kijuttatását gyakorolják, és nem veszik észre, hogy ebben az esetben nincs pozitív hatásuk.

Előfordul, hogy a szerves anyagok sekélyen - 7-10 cm mélységig, vagy éppen ellenkezőleg, túl mélyen - 18-20 cm-nél mélyebben helyezkednek el a talajban. És ez a beágyazás elfogadhatatlan a szerves műtrágyák számára, mivel ezek vagy nagyon gyorsan lebomlanak nagy tápanyagveszteséggel, vagy túl lassan szabadítják fel az ásványi anyagokat a növények számára. A trágya és más szerves műtrágyák használatának hátrányát gyakran azzal magyarázzák, hogy a kertészek pénzt akarnak megtakarítani a műtrágyákra, vagy alábecsülik azok fontosságát a talaj termékenységének növelése szempontjából.

Olvassa el a következő részt. Trágya: típusok, kijuttatás és tárolás →

Gennagyij Vaszjajev, docens,

Ch. az Orosz Mezőgazdasági Akadémia északnyugati regionális tudományos központjának specialistája

Olga Vasjaeva, amatőr kertész