Hogyan Lehet Megtermékenyíteni A Burgonyát ásványi és Szerves Műtrágyákkal

2024 Szerző: Sebastian Paterson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 13:50

A burgonya viszonylag gyengén fejlett gyökérrel rendelkezik. A gyökerek súlya csak a föld feletti tömeg tömegének 7% -a. A gyökerek nagy része a felső talajrétegben található, de az egyes gyökerek néha 1,5-2 m mélységig mennek. Az évszak közepi és késői fajták gyökérzete mélyebben behatol a talajba, mint a korai fajtáké.

Jó mezőgazdasági technológiával minden 10 kg gumó és ennek megfelelő mennyiségű (8 kg) teteje 40-60 g nitrogént, 15-20 g foszfort és 70-90 g káliumot hordoz. Ez a tápanyagok eltávolítása a betakarítás során. Annak érdekében, hogy a talaj ne veszítse el termékenységét, elengedhetetlen, hogy ezeket a tápanyagokat műtrágyák formájában adják a talajhoz, természetesen figyelembe véve mindenféle veszteséget. Csak ebben az esetben lehet jó termést elérni és fenntartani a talaj termékenységét.

Kertész útmutató

Növényi faiskolák Áruházak nyaralókhoz Tájtervező stúdiók

A burgonya tápanyagokat az egész vegetációs időszak alatt felszívja, nevezetesen: a bimbózás előtt a nitrogén, a foszfor és a kálium felszívódik 13, 10 és 11%, a növények 27,20, illetve 20% -ot költenek rügyezésre és virágzásra, 40, 37 és 39% -ot a termés érése - 20, 33 és 30%. Következésképpen az ásványi elemek oroszlánrésze (kb. 40%) a talajból kerül el a gumók növekedéséhez. Ezenkívül a már a tetején felhalmozódott tápanyagokat nagyrészt tuberkulózásra használják, és a betakarítás idejére a gumók a növény teljes mennyiségéből 80% nitrogént, 96% káliumot és 90% foszfort tartalmaznak.

A burgonya intenzív nitrogén táplálékot igényel, hogy a csíráztatástól a gumósodásig erős tetejét növesztse. A túlzott, különösen egyoldalú nitrogén-táplálkozás azonban a lombozat erős növekedését okozza, és késlelteti a gumósodás folyamatát.

A burgonya káliumtáplálása nagy jelentőséggel bír a teteje kialakulása, a gumók kialakulása és növekedése során. Ha a bimbózás előtti kálium-táplálkozás szintje elég magas volt, akkor a káliummennyiség csökkenése a jövőben nem befolyásolhatja jelentősen a gumók hozamát, mivel amikor a káliumban gazdag felsők öregednek, ez utóbbi gumókat, biztosítva ezzel a tápanyag iránti igényüket.

A burgonya jól reagál a trágya bevitelére, amelyet e kultúra fejlődésének sajátosságai magyaráznak. A burgonya növekedésével (a tömeges virágzás előtt) fokozatosan növekszik a szén-dioxid, nitrogén és hamu elemek iránti igény, amelyeknek ekkor már ideje átjutni a talajba és a levegőbe a trágya lebomlása során.

A trágyát leginkább a gumók betakarítása adja a könnyű talajon, ahol jobban lebomlik. A trágya burgonyatermésre gyakorolt hatása szerint a talajok a következő csökkenő sorrendben rendezhetők el: homokos, homokos vályog és vályog. A trágyadózis növekedésével a termésmennyiség is növekszik, de kifizetése csökken, főleg a könnyű talajokon, ami azzal magyarázható, hogy a növények vízellátása nem kielégítő ezen talajok gyenge nedvességtartalma miatt.

A burgonya ásványi műtrágyáinak díja magasabb, mint a trágya esetében. A trágya és az ásványi műtrágyák együttes alkalmazásával azonban magasabb burgonyatermés érhető el. Ezért célszerű a burgonya alatt trágyával nitrogén-foszfor vagy nitrogén-foszfor-kálium műtrágyákat alkalmazni.

Hirdetőtábla

Eladó cica Kölyökkutyák eladók Eladó lovak

Az ásványi műtrágyák adagjai függenek a trágya minőségétől és bomlásának mértékétől, a talajban lévő tápanyagok mozgékony formáinak tartalmától, a burgonya változatosságától és egyéb tényezőktől.

Az ásványi műtrágyák optimális dózisa alacsonyabb, ha szalmára vagy tőzegágyra készített, kellően bomlott trágyával adagolják, valamint jó talajellátás esetén a tápanyagok mozgékony formái. Az ásványi nitrogén műtrágyák dózisának a trágya hátterében nagyobbnak kell lennie a korai burgonyafajtáknál, mint a késő érésűeknél. A korai fajták kevesebb trágya-tápanyagot használnak, mint a közepesen és későn érő tápanyagok, mivel bomlása során emészthető vegyületekké válva nincs idejük a korai fajták felhasználására.

A legtöbb esetben a nitrogén műtrágyák hatékonysága a trágya hátterében magasabb, mint a foszfor- és kálium-műtrágyáké. Ezért nem célszerű nitrogénműtrágya nélküli trágyával együtt csak foszfor- és kálium-műtrágyákat alkalmazni.

A nitrogén trágyázás különféle formái alkalmasak a burgonyára, kivéve az ammónium-kloridot, magas klórtartalmuk miatt. A burgonya gyengébben reagál a talaj savanyítására, ha fiziológiailag savas nitrogén műtrágyákat alkalmaznak, mint más szántóföldi növények. Ezért mind fiziológiailag savas, mind fiziológiailag lúgos műtrágyák ugyanúgy hatnak rá.

A nitrogén műtrágyák különféle formáinak hatása a mész háttérrel szemben meglehetősen magas. A nitrogén műtrágyák fiziológiailag savas formáinak hozama különösen a magnézium bevezetésével nőtt. A fiziológiailag savas nitrogénműtrágyák szisztematikus bevezetésével a mészekkel való semlegesítés elősegíti a burgonya hozamának növekedését. Ezért a magnéziumszegény homokos talajokon magas hatást érnek el a dolomitliszt bevezetésével.

A foszfor-műtrágyák különböző formáinak hatékonysága mind trágya, mész használata nélkül, mind azok hátterében nem különbözik jelentősen. A dupla adagban alkalmazott foszfát-kőzet hatása megegyezett a foszfor-műtrágyák más formáinak hatásával. A foszfátkőzet egyetlen dózisának hatékonysága alacsonyabb volt, különösen a vetésváltás első rotációjában.

A gazos-podzolos talajokon jelentéktelen volt az eltérés a kálium-műtrágyák egyszeri alkalmazással és a vetésforgóban történő hosszú távú felhasználásával a burgonya hozamára gyakorolt hatásában. A kálium-magnézium ennél nagyobb termésnövelést eredményez, amelyet a magnézium pozitív hatása magyaráz ebben a műtrágyában. A hamuzsírtrágyák különféle formái nagy hatással vannak a burgonyatermés minőségére. Hajlamosak növelni a keményítő gyűjtését.

A nitrogén műtrágyák a legtöbb esetben átlagosan 0,8% -kal csökkentik a gumók keményítőtartalmát. A foszfát műtrágyák növelik a gumók keményítőtartalmát. A kálium-klórtartalmú műtrágyák némileg csökkentik a keményítő mennyiségét a burgonyagumókban. A trágya szintén csökkenti a keményítőtartalmat (átlagosan 1,4% -kal).

A burgonya jobban tolerálja a savas talajt, mint más szántóföldi növények. Az optimális reakció számára enyhén savas (pH 5,5-6,0). Az irodalomban meglehetősen ellentmondásos vélemény van a mész burgonyához való felhasználásáról. Sok szerző nem javasolja a mész közvetlen alkalmazását erre a növényre. Azt javasolják, hogy a burgonyát helyező mezőtől távolabb forgasson meszelni. Most azonban egyre több javaslat érkezik a mész felhasználására közvetlenül a burgonya alatt. Valóban, a mésznek az első évben nincs ideje arra, hogy negatívan mutassa magát, és jelentősen növeli a burgonya hozamát. A növekedés átlagosan 0,5 kg / 1 m².

A burgonya alá történő mész bevezetésének fő kifogása a gumók minőségére gyakorolt negatív hatás. Valójában a varasodás által okozott károk fokozódnak, ami nagyrészt a keményítőtartalom csökkenéséhez vezet. A varasodás által érintett gumókban a parafaréteg (bőr) súlya kétszerese az egészségeseknek.

A gumók rákkárosodását okozó aktinomicéták kialakulását serkentő fő ok a talaj kalciumtartalmának növekedése, és nem a savasság csökkenése a meszezés következtében. A burgonya rákkárosodásának gyengítése érdekében közvetlenül alatta meszet kell felhordani, lehetőleg magnéziumtartalmú műtrágya - dolomitliszt formájában. Az ásványi műtrágyák, különösen a hamuzsír nagyobb dózisai, csökkentik a gumók rákkárosodását és növelik keményítőtartalmukat.

A kerti és zöldséges telken sok olyan növényt termesztenek, amelyek érzékenyek a talaj savas reakciójára. Ezért a savas talaj meszezése nélkül itt a vetésforgóban lehetetlen stabilan magas hozamot elérni ezekből a növényekből. Ezért a meszezés és a szerves és ásványi műtrágyák bevezetése együttesen jelentősen növeli a vetésforgó termelékenységét anélkül, hogy csökkentené a burgonya minőségét és mennyiségét.

Az őszi szántáshoz tavasszal a burgonya alá trágyát, nitrogén-, foszfor- és káliumtrágyákat, valamint meszet kell kijuttatni. A tavaszi alkalmazással a trágya jobban lebomlik, és mire a burgonya virágzik, a növények számára elérhető több nitrogén és szén-dioxid halmozódik fel a talajban. A nedvesebb északi és északnyugati régiókban tavasszal műtrágyákat is kell adni minden talajra, azaz közelebb a növények növekedésének időszakához, mivel itt a kimosódásból származó tápanyagveszteség nagymértékben megnő.

A burgonya ültetésekor ásványi műtrágyákat kell alkalmazni. A helyileg alkalmazott szuperfoszfát (10–15 g / m2 szuperfoszfát) magas hatékonyságát azzal magyarázzák, hogy a foszforsavat kevésbé rögzíti a talaj, és a növény fiatal korában teljesebben hasznosítja. A szuperfoszfát és az ammónium-nitrát (5-10 g / m²) vagy a 20-30 g / m² nitrophoska (a gumó alatt és talajréteggel) egyidejű alkalmazásával a növekedés növekszik. Ennek oka a gumók magas szénhidráttartalma, amely lehetővé teszi a nitrogén és a kálium jobb felhasználását a csírázás és a kelés során.

A burgonya nitrogénnel és káliummal (20 g / m² ammónium-nitrát és kálium-szulfát) történő első feltöltését a fejlődés első időszakában hatékonynak tekintik. Szerepük fokozódik esős időszakokban, amikor a fő műtrágyákat már sikerült kimosni.

A hüvelyes növények, zöldségnövények utáni vetésforgóban a nitrogénben csökken a burgonya iránti igény, a foszforban és a káliumban pedig megnövekszik. Ez annak köszönhető, hogy a hüvelyesek képesek felhalmozni a nitrogént a talajban, és a nagy dózisú nitrogént kapott zöldségek nagy mennyiségben utóhatásként maguk után hagyják.

A burgonya jól reagál a mikroelem-műtrágyák, különösen a molibdén és a réz bevezetésére, valamint a meszes talajokra - és a bórműtrágyákra.

Következésképpen a trágya és az ásványi műtrágyák együttes alkalmazásával nő a burgonya termelékenysége. Ezért a burgonya megtermékenyítésének képlete a következő (1 m2-enként): Alapvető háttérműtrágyák - 10-15 kg trágya 20-30 g ammónium-nitráttal, 30-40 g szuperfoszfáttal, 30-40 g kálium-szulfáttal vagy kálium-szulfáttal, dolomitliszt - 400-500 g, ammónium-molibdát 0,5 g, réz-szulfát és bórsav - egyenként 1 g tavasszal 18 cm mélységig ásni + elővetés a lyukba: szuperfoszfát 10-15 g vagy nitrophoska 20-30 g + ammónium-nitráttal trágyázás kálium-szulfáttal, 20 g soronként, a sor mentén 10-12 cm mélységig, az első sortávolságon át az első dombolásig.

A szélsőséges trágyázási lehetőségek a talaj és az éghajlati viszonyok, a tervezett termésmennyiség, a rendelkezésre álló műtrágyák, a burgonyafajták, a betegségek és kártevők jelenléte, valamint egyéb olyan körülmények függvényében változhatnak, ahol a helyzetnek megfelelően lehet majd cselekedni.

Sok szerencsét!