Körte északon (3. Rész)

2024 Szerző: Sebastian Paterson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 13:50

← Olvassa el a cikk előző részét

Körte agrotechnika

Alanyok termesztése és körte oltása

A faiskolák továbbra is elégtelen számú körtepalántát teremtenek, ami bizonyos hiányhoz vezet az ültetési anyagban, különösen a növény új, ígéretes fajtái esetében. Ennek azonban nem szabad elriasztania a kertészeket, hanem éppen ellenkezőleg, arra kell ösztönöznie őket, hogy személyesen próbálják meg palántákat termeszteni a helyükön. Ehhez időben gondoskodni kell az alanyok termesztésére szolgáló vetőmagok beszerzéséről. A legtélállóbb közép-orosz fajták és félig termesztett formák palántái szolgálhatnak alanyként. A tavaszi vetésre szánt magokat rétegezni kell. A rétegződés minimális időtartama 0 … -2 ° C-on 90 nap, az optimális 100-120 nap. A magvakból termesztett palántákat nyáron (bimbózóan), tavasszal - dugványokkal vagy téli oltással - oltják be. Az első két szaporítási módszer alkalmazásakor legalább három évre van szükség egy kétéves csemete felneveléséhez. Téli oltással a palántákat egy évvel korábban nyerjük.

Azoknak a kertészeknek, akik kevesebb problémát akarnak okozni a körte növények megfagyásával, ajánlott módszer a zónás és ígéretes fajták beoltása a csontváz koronájába. Ebben az esetben egyetlen organizmus képződik, amely három részből áll: egy palánta - egy csontvázképző télálló betétje - a kertész által választott fajta. A siker az ilyen betét helyes megválasztásától függ. Magas télállósága mellett a csontvázképzőnek képesnek kell lennie arra, hogy koronát formáljon jól elosztott csontvázágakkal, amelyek 60-80 ° -os szögben nyúlnak ki. Jó kompatibilitással kell rendelkeznie az oltandó fajtával is. Az északnyugati és a szomszédos régiók viszonyaihoz a 217. sz. Körte csontváz, amelyet az I. Oroszországról elnevezett All-Russian Kertészeti Kutatóintézetben választottak ki. Michurin kiemelkedő tulajdonságaiért. Oltsa be a csontvázat rügyezéssel vagy oltással. Az elsőt július közepétől augusztus közepéig, a másodikat (javított kopulációval vagy kéreg esetén) végezzük kora tavasszal vagy a tenyészidőszak elején. Nagyon fontos az ág tövétől legalább 20-25 cm-re beoltani.

Körte ültetése

Miután meghatároztuk a palánták ültetésének helyét, elkészítjük az ültető gödröket. Az ilyen gödörnek hengeres alakúnak kell lennie, talajjal való feltöltés és öntözés után a talaj legegyenletesebb üledékét biztosítja a palánta gyökérzetével együtt. A gödör méretét a talaj termékenységének mértéke és művelése határozza meg. Minél rosszabb a talaj, annál nagyobb legyen a lyuk térfogata ültetéskor. Javasoljuk a következő minimális méretek betartását: átmérő 80-100 cm, mélység 60-70 cm. Az ásott lyuk alját lapáttal vagy feszítővasal lazítják 10-15 cm mélységig.

Ha a helyszínen gyenge homokos talaj van, akkor az ültetési gödör átmérőjét megnövelik a lehető legtöbb talaj megművelése és az első években a gyökérnövekedés optimális feltételeinek megteremtése érdekében. Nehéz agyagos talajokban a mélység is megnő.

A lyukak ásásakor a felső művelt réteget az egyik, az alsó, alatta fekvő horizontot a másik irányba fektetjük. Ennek a szétválasztásnak az a célja, hogy ültetésre csak a termőtalajt használja. A lyuk aljáról ásott talajt már nem használják ültetésre. A palánta elültetése után egyenletesen szétszóródik a folyosókon a későbbi termesztés céljából.

A lyukak ásásának időzítését a palánták ültetésének ideje határozza meg. A tavaszi ültetéshez a gödröket ősszel, ősszel - 3-4 hét alatt készítik elő. Oroszország északnyugati részén a telepítés legjobb ideje tavasz - április második fele - május eleje. Az őszi ültetés (szeptemberben) megengedett, ugyanakkor nagy a valószínűsége a növények fagyásának télen, különösen késői ültetési időpontokkal.

Az ültetési lyukak előkészítésekor jelentősen javítható a talaj fizikai tulajdonságai. Tehát, ha a talaj homokos, akkor javítható agyag (lyukanként 2-3 vödör) és tőzeg vagy tőzegkomposzt (legfeljebb 1 / 3-1 / 2 térfogat) hozzáadásával. Ha a talaj éppen ellenkezőleg, nehéz agyag, akkor ugyanannyi homok hozzáadása jelentősen javíthatja annak fizikai tulajdonságait. Különösen hasznos a tőzeg hozzáadása (a térfogat 1 / 3-1 / 2-ig) a gödrök kitöltésére előkészített talajhoz.

A talaj megművelésére az ültetési gödrökben szerves trágyaként korhadt trágyát, tőzegtrágya komposztot, humuszt (1 gödörenként 25-30 kg) használnak. Nem ajánlott friss trágyát használni ezekre a célokra, mivel a bomlás során jelentősen csökken a térfogata, ezáltal az ültetőgödör talaja a benne ültetett növényvel együtt megtelepedik. Ebben az esetben a palánták gyökerei felmelegedhetnek.

A gödrök ültetésére a legjobb káliumtrágya a fahamu (1 kg), mivel a kálium mellett számos más makro- és mikroelemet tartalmaz. Minden gödörbe 0,6-1 kg meszet is adnak. Az ásványi műtrágyákból 0,6-1 kg szuperfoszfátot és 100-150 g kálium-szulfátot adnak hozzá (ha meszet nem adnak hozzá). Az ültetési gödrök talajába nem ajánlott nitrogén műtrágyát bevinni - azokkal érintkezve a magoncok gyökerei elpusztulhatnak, és a túlélési körülmények romolhatnak. A nagyobb átmérőjű lyukak ültetésére történő felkészüléskor ennek megfelelően növelni kell a műtrágya adagját.

Abban az esetben, ha a talajvíz közel van a talaj felszínéhez, az ültetés lyukak ásása nélkül is elvégezhető. Az ültetésre kiválasztott helyen a talajt megtermékenyítik és mélyre ásják. A palántát a karóra tesszük, és megművelt talajt adunk hozzá, amely a gyökérgallér szintjéig halmot képez. A halom felső részén készítsen egy tál alakú mélyedést az öntözéshez. Így a fa egy domb közepén találja magát, elérve a 30-40 cm magasságot. Átmérője az első évben legalább 1,5 m legyen, majd a föld hozzáadásával fokozatosan a halom átmérője 3 m.

Ültetés előtt a palántákat megvizsgálják, és minden törött és sérült ágat eltávolítanak. A szárított palántákat egy napra vízbe helyezzük, hogy helyreállítsuk a szövetek normális hidratáltságát.

Ültetés előtt a gyökérzetet agyagfecsegőbe merítik. Kényelmesebb együtt leszállni. Az egyik ültető egy halomra állítja a palántát, és gyökereit egyenletesen terjeszti különböző irányokba. A palántát a karó északi oldalán helyezzük el, hogy megvédje a kocsányt a leégéstől a téli-tavaszi időszakban. Egy másik ember laza földdel takarja el a gyökereket. Az ültetés során a palántát többször megrázzák, hogy a talaj jobban és szorosabban tapadjon a gyökerekhez, és a talajt lábbal taposva tömörítsék. Ebben az esetben a lábat kell a lábujjához fordítani, és a nyomást saroktól talpig kell végrehajtani. Ez a technika lehetővé teszi a talaj öntözés utáni erős ülepedését, valamint a gyökérgallér elmélyülését.

Az ültetett körtefa gyökérgallérjának 4-5 cm-rel a talajszint felett kell lennie. Minden ültetett növény köré lyukat készítenek, és a telített ültetési gödör kerülete körül egy talajgörgőt öntenek. 20-25 cm magasnak és azonos szélességűnek kell lennie. Az időjárástól és a talaj nedvességétől függetlenül a növényeket öntözik: az átlagos palántázási sebesség 2-3 vödör víz. Az öntözés után a palánta körüli talajt mulcsozzák, hogy megtartsa a nedvességet és megakadályozza a kéreg kialakulását. Sokféle szerves anyagot használnak mulcsként: trágya, humusz, tőzeg vagy komposzt, fűrészpor stb. Rétegének legalább 5-10 cm-nek kell lennie. A talajtakarót nem öntik a növény törzsére. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a gyökérgallér elmélyülése nemcsak a fa növekedésének és gyümölcsének késedelméhez vezet,de akár haláláig is (a csomagtartón földdel borított kéreg támasztja alá). A talaj lecsengése után a palántákat nyolc zsineg alakjával a karókhoz kötjük.

Körte öntözése és etetése

Az ültetett fiatal növényeket évszakonként legalább háromszor öntözni kell, egyszerre három vödröt öntve 1 palántánként. A talajnedvesség mélységének legalább 30-50 cm-nek kell lennie.

Körte palánták ősszel történő telepítésekor nem szabad ágait metszeni. A tavaszi ültetés során a vezetőt és az oldalágakat hosszuk 1/4-ig vágják, és a vágást a rügy fölé végezzük. A vágási helyeket le kell fedni szurokkal.

Az ültetés évében a körte növények gondozásának a gyors és teljes túlélés feltételeinek biztosítására kell irányulnia. Ehhez először is biztosítani kell az időben történő öntözést. Az ültetés után a növények alatt felhordott talajtakaró réteget az egész szezonban meg kell őrizni. A megjelenő gyomokat időben ki kell gyomlálni.

A jövőben az optimális növekedési feltételek megteremtése érdekében a törzsek talaját laza és gyommentes állapotban tartják. A törzs közeli körökben a talajt 8-12 cm mélységig ásják, míg a feldolgozásnak a törzshöz közelebb kell lennie, finomabbnak (5-8 cm).

A műtrágyákat fiatal fák alatt adják a tavaszi ásás során a törzskör teljes területén. Az ültetést követő második évben ajánlott a műtrágyákat a következő mennyiségekben alkalmazni: trágya vagy komposzt 10-15 kg, karbamid - 50 g, szuperfoszfát - 200 g, kálium-szulfát - 60 g. A fák növekedésével az éves dózisok a megtermékenyítés fokozatosan növekszik, 9-10 éves korig eléri 50-60 kg trágyát vagy komposztot, 180 g karbamidot, 500 g szuperfoszfátot és 320 g kálium-szulfátot fánként.

A gyümölcstermő kertben a talajt általában fekete gőz alatt tartják, sokszor meglazítják, különösen heves esőzések után, amikor erősen tömörödik és kéreg borítja.

A trágyát, a humuszt, a komposztot, a madárürüléket, a hígtrágyát általában termő növények alatt alkalmazzák. A legjobb trágya az ökörfarkkóró és a lótrágya. A trágyát fő műtrágyaként évente vagy 1-2 évente alkalmazzák. Évente alkalmazva a dózis 3,5-6 kg / 1 csomagtér csomagtér. Rossz podzolizált talajokon, lejtőkön és nehéz talajokon az adagot növelik. Könnyű talajon a trágya a legjobban ősszel, a nehéz talajon - tavasszal. Tavasszal a trágyát a lehető leghamarabb szétszórják és lezárják, hogy ne veszítse el tulajdonságait.

Hogyan kell megtermékenyíteni a körtét helyesen

A trágya, a humusz, a komposzt, a madárürülék és a hígtrágya mellett ásványi műtrágyákat is használnak a körte trágyázására. Körülbelül 35-50 g ammónium-nitrátot, 46-50 g egyszerű szemcsés szuperfoszfátot és 20-25 g kálium-szulfátot adunk a csomagtartó 1 m²-hez. Ha a talaj termékeny (a trágyát hosszú ideig alkalmazták), akkor az ásványi műtrágyák adagja a felére csökkenthető.

A gyümölcstermő kertben a nitrogén műtrágyákból leggyakrabban ammónium-nitrátot, karbamidot (karbomidot) és ammónium-szulfátot használnak. A nitrogén műtrágyák, különösen nitrát formában, rendkívül mozgékonyak, heves esőzések és öntözés során könnyen kimoshatók. Emiatt tavasszal és nyáron kell alkalmazni őket, az éves dózist 2-3 részre osztva (tavasszal 2/3-át, július közepén pedig a fokozott növekedés időszakában 1/3-ot). Száraz formában eső vagy öntözés alá kerülnek, csak gereblyével lezárva. Alkalmazhatók folyékony formában (trágyázó öntözés) vagy leveleken (lomb etetés).

A foszfát műtrágyák közül általában porított szuperfoszfátot, szemcsés és kettős szemcsés, valamint foszfát kőzetet használnak.

A szuperfoszfátot általában az őszi ásáshoz hozzák be. Kijuttatás előtt összekeverhető minden ásványi műtrágyával.

A kálium-műtrágyák közül a kálium-szulfátot használják gyakrabban.

A fentiek mellett komplex vagy komplex műtrágyákat is előállítanak: nitrofosz, ammofosz, nitrafoszka, nitroammofosz, natroammofosz.

A fő műtrágya mellett a fákat időszakosan etetik. Ehhez muskotályos zagyot, hígtrágyát, madárürüléket használnak. A takarmánykagyló és a hígtrágya előerjesztés nélkül felhasználható. Hozzáadásuk előtt 5-6 alkalommal vízzel hígítjuk. A baromfi ürülékét felhasználás előtt erjesztik. A száraz ürüléket a hordó térfogatának feléig öntjük, meleg vízzel megtöltjük, és alkalmanként megkeverve néhány napig erjedni hagyjuk. Az erjedés befejezése után a folyékony frakciót lecsepegtetjük, 8-10-szer vízzel hígítjuk és etetéshez használjuk. A hordóban maradt iszap szerves trágyaként kerül felhasználásra, az ásás során a talajba ágyazódik.

A körtefák etetésének további módja a lombtáplálás. A bőséges termés éveiben készül, a táplálkozás bármely makro- vagy mikroelemének hiányával járó tünetekkel, valamint a fák megfagyásával a súlyos tél után. A lombozat etetésére szolgáló nitrogén műtrágya legjobb típusa a karbamid. A nyár folyamán megoldása akár három öntet is lehet: 1. - 5-6. Nap a virágzás befejezése után, 2. - egy hónappal az első és 3. után - augusztus - szeptember, a gyümölcsök felszedése után, ill. 10 liter vízre 30, 40 és 40 g dózis.

A fák foszfor- és kálium-műtrágya-oldatokkal történő permetezését a tenyészidőszak második felében végzik annak érdekében, hogy optimális körülményeket teremtsenek nemcsak a virágrügyek, hanem a fa érlelésének, valamint a növények jobb téli előkészítésének. Foszforral, kálium-műtrágyákkal és mikroelemekkel történő lombos öntözéshez a következő oldatkoncentrációk ajánlottak (g / 10 l víz): foszfor - 200-300, kálium - 50-100, bórsav vagy bórax - 15-20, réz-szulfát - 5, cink-szulfát - 10, magnézium-szulfát - 200.

Olvassa el a cikk többi részét →

Körte északon:

1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész