Tartalomjegyzék:
Videó: Körte északon (3. Rész)
2024 Szerző: Sebastian Paterson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 13:50
← Olvassa el a cikk előző részét
Körte agrotechnika
Alanyok termesztése és körte oltása
A faiskolák továbbra is elégtelen számú körtepalántát teremtenek, ami bizonyos hiányhoz vezet az ültetési anyagban, különösen a növény új, ígéretes fajtái esetében. Ennek azonban nem szabad elriasztania a kertészeket, hanem éppen ellenkezőleg, arra kell ösztönöznie őket, hogy személyesen próbálják meg palántákat termeszteni a helyükön. Ehhez időben gondoskodni kell az alanyok termesztésére szolgáló vetőmagok beszerzéséről. A legtélállóbb közép-orosz fajták és félig termesztett formák palántái szolgálhatnak alanyként. A tavaszi vetésre szánt magokat rétegezni kell. A rétegződés minimális időtartama 0 … -2 ° C-on 90 nap, az optimális 100-120 nap. A magvakból termesztett palántákat nyáron (bimbózóan), tavasszal - dugványokkal vagy téli oltással - oltják be. Az első két szaporítási módszer alkalmazásakor legalább három évre van szükség egy kétéves csemete felneveléséhez. Téli oltással a palántákat egy évvel korábban nyerjük.
Azoknak a kertészeknek, akik kevesebb problémát akarnak okozni a körte növények megfagyásával, ajánlott módszer a zónás és ígéretes fajták beoltása a csontváz koronájába. Ebben az esetben egyetlen organizmus képződik, amely három részből áll: egy palánta - egy csontvázképző télálló betétje - a kertész által választott fajta. A siker az ilyen betét helyes megválasztásától függ. Magas télállósága mellett a csontvázképzőnek képesnek kell lennie arra, hogy koronát formáljon jól elosztott csontvázágakkal, amelyek 60-80 ° -os szögben nyúlnak ki. Jó kompatibilitással kell rendelkeznie az oltandó fajtával is. Az északnyugati és a szomszédos régiók viszonyaihoz a 217. sz. Körte csontváz, amelyet az I. Oroszországról elnevezett All-Russian Kertészeti Kutatóintézetben választottak ki. Michurin kiemelkedő tulajdonságaiért. Oltsa be a csontvázat rügyezéssel vagy oltással. Az elsőt július közepétől augusztus közepéig, a másodikat (javított kopulációval vagy kéreg esetén) végezzük kora tavasszal vagy a tenyészidőszak elején. Nagyon fontos az ág tövétől legalább 20-25 cm-re beoltani.
Körte ültetése
Miután meghatároztuk a palánták ültetésének helyét, elkészítjük az ültető gödröket. Az ilyen gödörnek hengeres alakúnak kell lennie, talajjal való feltöltés és öntözés után a talaj legegyenletesebb üledékét biztosítja a palánta gyökérzetével együtt. A gödör méretét a talaj termékenységének mértéke és művelése határozza meg. Minél rosszabb a talaj, annál nagyobb legyen a lyuk térfogata ültetéskor. Javasoljuk a következő minimális méretek betartását: átmérő 80-100 cm, mélység 60-70 cm. Az ásott lyuk alját lapáttal vagy feszítővasal lazítják 10-15 cm mélységig.
Ha a helyszínen gyenge homokos talaj van, akkor az ültetési gödör átmérőjét megnövelik a lehető legtöbb talaj megművelése és az első években a gyökérnövekedés optimális feltételeinek megteremtése érdekében. Nehéz agyagos talajokban a mélység is megnő.
A lyukak ásásakor a felső művelt réteget az egyik, az alsó, alatta fekvő horizontot a másik irányba fektetjük. Ennek a szétválasztásnak az a célja, hogy ültetésre csak a termőtalajt használja. A lyuk aljáról ásott talajt már nem használják ültetésre. A palánta elültetése után egyenletesen szétszóródik a folyosókon a későbbi termesztés céljából.
A lyukak ásásának időzítését a palánták ültetésének ideje határozza meg. A tavaszi ültetéshez a gödröket ősszel, ősszel - 3-4 hét alatt készítik elő. Oroszország északnyugati részén a telepítés legjobb ideje tavasz - április második fele - május eleje. Az őszi ültetés (szeptemberben) megengedett, ugyanakkor nagy a valószínűsége a növények fagyásának télen, különösen késői ültetési időpontokkal.
Az ültetési lyukak előkészítésekor jelentősen javítható a talaj fizikai tulajdonságai. Tehát, ha a talaj homokos, akkor javítható agyag (lyukanként 2-3 vödör) és tőzeg vagy tőzegkomposzt (legfeljebb 1 / 3-1 / 2 térfogat) hozzáadásával. Ha a talaj éppen ellenkezőleg, nehéz agyag, akkor ugyanannyi homok hozzáadása jelentősen javíthatja annak fizikai tulajdonságait. Különösen hasznos a tőzeg hozzáadása (a térfogat 1 / 3-1 / 2-ig) a gödrök kitöltésére előkészített talajhoz.
A talaj megművelésére az ültetési gödrökben szerves trágyaként korhadt trágyát, tőzegtrágya komposztot, humuszt (1 gödörenként 25-30 kg) használnak. Nem ajánlott friss trágyát használni ezekre a célokra, mivel a bomlás során jelentősen csökken a térfogata, ezáltal az ültetőgödör talaja a benne ültetett növényvel együtt megtelepedik. Ebben az esetben a palánták gyökerei felmelegedhetnek.
A gödrök ültetésére a legjobb káliumtrágya a fahamu (1 kg), mivel a kálium mellett számos más makro- és mikroelemet tartalmaz. Minden gödörbe 0,6-1 kg meszet is adnak. Az ásványi műtrágyákból 0,6-1 kg szuperfoszfátot és 100-150 g kálium-szulfátot adnak hozzá (ha meszet nem adnak hozzá). Az ültetési gödrök talajába nem ajánlott nitrogén műtrágyát bevinni - azokkal érintkezve a magoncok gyökerei elpusztulhatnak, és a túlélési körülmények romolhatnak. A nagyobb átmérőjű lyukak ültetésére történő felkészüléskor ennek megfelelően növelni kell a műtrágya adagját.
Abban az esetben, ha a talajvíz közel van a talaj felszínéhez, az ültetés lyukak ásása nélkül is elvégezhető. Az ültetésre kiválasztott helyen a talajt megtermékenyítik és mélyre ásják. A palántát a karóra tesszük, és megművelt talajt adunk hozzá, amely a gyökérgallér szintjéig halmot képez. A halom felső részén készítsen egy tál alakú mélyedést az öntözéshez. Így a fa egy domb közepén találja magát, elérve a 30-40 cm magasságot. Átmérője az első évben legalább 1,5 m legyen, majd a föld hozzáadásával fokozatosan a halom átmérője 3 m.
Ültetés előtt a palántákat megvizsgálják, és minden törött és sérült ágat eltávolítanak. A szárított palántákat egy napra vízbe helyezzük, hogy helyreállítsuk a szövetek normális hidratáltságát.
Ültetés előtt a gyökérzetet agyagfecsegőbe merítik. Kényelmesebb együtt leszállni. Az egyik ültető egy halomra állítja a palántát, és gyökereit egyenletesen terjeszti különböző irányokba. A palántát a karó északi oldalán helyezzük el, hogy megvédje a kocsányt a leégéstől a téli-tavaszi időszakban. Egy másik ember laza földdel takarja el a gyökereket. Az ültetés során a palántát többször megrázzák, hogy a talaj jobban és szorosabban tapadjon a gyökerekhez, és a talajt lábbal taposva tömörítsék. Ebben az esetben a lábat kell a lábujjához fordítani, és a nyomást saroktól talpig kell végrehajtani. Ez a technika lehetővé teszi a talaj öntözés utáni erős ülepedését, valamint a gyökérgallér elmélyülését.
Az ültetett körtefa gyökérgallérjának 4-5 cm-rel a talajszint felett kell lennie. Minden ültetett növény köré lyukat készítenek, és a telített ültetési gödör kerülete körül egy talajgörgőt öntenek. 20-25 cm magasnak és azonos szélességűnek kell lennie. Az időjárástól és a talaj nedvességétől függetlenül a növényeket öntözik: az átlagos palántázási sebesség 2-3 vödör víz. Az öntözés után a palánta körüli talajt mulcsozzák, hogy megtartsa a nedvességet és megakadályozza a kéreg kialakulását. Sokféle szerves anyagot használnak mulcsként: trágya, humusz, tőzeg vagy komposzt, fűrészpor stb. Rétegének legalább 5-10 cm-nek kell lennie. A talajtakarót nem öntik a növény törzsére. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a gyökérgallér elmélyülése nemcsak a fa növekedésének és gyümölcsének késedelméhez vezet,de akár haláláig is (a csomagtartón földdel borított kéreg támasztja alá). A talaj lecsengése után a palántákat nyolc zsineg alakjával a karókhoz kötjük.
Körte öntözése és etetése
Az ültetett fiatal növényeket évszakonként legalább háromszor öntözni kell, egyszerre három vödröt öntve 1 palántánként. A talajnedvesség mélységének legalább 30-50 cm-nek kell lennie.
Körte palánták ősszel történő telepítésekor nem szabad ágait metszeni. A tavaszi ültetés során a vezetőt és az oldalágakat hosszuk 1/4-ig vágják, és a vágást a rügy fölé végezzük. A vágási helyeket le kell fedni szurokkal.
Az ültetés évében a körte növények gondozásának a gyors és teljes túlélés feltételeinek biztosítására kell irányulnia. Ehhez először is biztosítani kell az időben történő öntözést. Az ültetés után a növények alatt felhordott talajtakaró réteget az egész szezonban meg kell őrizni. A megjelenő gyomokat időben ki kell gyomlálni.
A jövőben az optimális növekedési feltételek megteremtése érdekében a törzsek talaját laza és gyommentes állapotban tartják. A törzs közeli körökben a talajt 8-12 cm mélységig ásják, míg a feldolgozásnak a törzshöz közelebb kell lennie, finomabbnak (5-8 cm).
A műtrágyákat fiatal fák alatt adják a tavaszi ásás során a törzskör teljes területén. Az ültetést követő második évben ajánlott a műtrágyákat a következő mennyiségekben alkalmazni: trágya vagy komposzt 10-15 kg, karbamid - 50 g, szuperfoszfát - 200 g, kálium-szulfát - 60 g. A fák növekedésével az éves dózisok a megtermékenyítés fokozatosan növekszik, 9-10 éves korig eléri 50-60 kg trágyát vagy komposztot, 180 g karbamidot, 500 g szuperfoszfátot és 320 g kálium-szulfátot fánként.
A gyümölcstermő kertben a talajt általában fekete gőz alatt tartják, sokszor meglazítják, különösen heves esőzések után, amikor erősen tömörödik és kéreg borítja.
A trágyát, a humuszt, a komposztot, a madárürüléket, a hígtrágyát általában termő növények alatt alkalmazzák. A legjobb trágya az ökörfarkkóró és a lótrágya. A trágyát fő műtrágyaként évente vagy 1-2 évente alkalmazzák. Évente alkalmazva a dózis 3,5-6 kg / 1 csomagtér csomagtér. Rossz podzolizált talajokon, lejtőkön és nehéz talajokon az adagot növelik. Könnyű talajon a trágya a legjobban ősszel, a nehéz talajon - tavasszal. Tavasszal a trágyát a lehető leghamarabb szétszórják és lezárják, hogy ne veszítse el tulajdonságait.
Hogyan kell megtermékenyíteni a körtét helyesen
A trágya, a humusz, a komposzt, a madárürülék és a hígtrágya mellett ásványi műtrágyákat is használnak a körte trágyázására. Körülbelül 35-50 g ammónium-nitrátot, 46-50 g egyszerű szemcsés szuperfoszfátot és 20-25 g kálium-szulfátot adunk a csomagtartó 1 m²-hez. Ha a talaj termékeny (a trágyát hosszú ideig alkalmazták), akkor az ásványi műtrágyák adagja a felére csökkenthető.
A gyümölcstermő kertben a nitrogén műtrágyákból leggyakrabban ammónium-nitrátot, karbamidot (karbomidot) és ammónium-szulfátot használnak. A nitrogén műtrágyák, különösen nitrát formában, rendkívül mozgékonyak, heves esőzések és öntözés során könnyen kimoshatók. Emiatt tavasszal és nyáron kell alkalmazni őket, az éves dózist 2-3 részre osztva (tavasszal 2/3-át, július közepén pedig a fokozott növekedés időszakában 1/3-ot). Száraz formában eső vagy öntözés alá kerülnek, csak gereblyével lezárva. Alkalmazhatók folyékony formában (trágyázó öntözés) vagy leveleken (lomb etetés).
A foszfát műtrágyák közül általában porított szuperfoszfátot, szemcsés és kettős szemcsés, valamint foszfát kőzetet használnak.
A szuperfoszfátot általában az őszi ásáshoz hozzák be. Kijuttatás előtt összekeverhető minden ásványi műtrágyával.
A kálium-műtrágyák közül a kálium-szulfátot használják gyakrabban.
A fentiek mellett komplex vagy komplex műtrágyákat is előállítanak: nitrofosz, ammofosz, nitrafoszka, nitroammofosz, natroammofosz.
A fő műtrágya mellett a fákat időszakosan etetik. Ehhez muskotályos zagyot, hígtrágyát, madárürüléket használnak. A takarmánykagyló és a hígtrágya előerjesztés nélkül felhasználható. Hozzáadásuk előtt 5-6 alkalommal vízzel hígítjuk. A baromfi ürülékét felhasználás előtt erjesztik. A száraz ürüléket a hordó térfogatának feléig öntjük, meleg vízzel megtöltjük, és alkalmanként megkeverve néhány napig erjedni hagyjuk. Az erjedés befejezése után a folyékony frakciót lecsepegtetjük, 8-10-szer vízzel hígítjuk és etetéshez használjuk. A hordóban maradt iszap szerves trágyaként kerül felhasználásra, az ásás során a talajba ágyazódik.
A körtefák etetésének további módja a lombtáplálás. A bőséges termés éveiben készül, a táplálkozás bármely makro- vagy mikroelemének hiányával járó tünetekkel, valamint a fák megfagyásával a súlyos tél után. A lombozat etetésére szolgáló nitrogén műtrágya legjobb típusa a karbamid. A nyár folyamán megoldása akár három öntet is lehet: 1. - 5-6. Nap a virágzás befejezése után, 2. - egy hónappal az első és 3. után - augusztus - szeptember, a gyümölcsök felszedése után, ill. 10 liter vízre 30, 40 és 40 g dózis.
A fák foszfor- és kálium-műtrágya-oldatokkal történő permetezését a tenyészidőszak második felében végzik annak érdekében, hogy optimális körülményeket teremtsenek nemcsak a virágrügyek, hanem a fa érlelésének, valamint a növények jobb téli előkészítésének. Foszforral, kálium-műtrágyákkal és mikroelemekkel történő lombos öntözéshez a következő oldatkoncentrációk ajánlottak (g / 10 l víz): foszfor - 200-300, kálium - 50-100, bórsav vagy bórax - 15-20, réz-szulfát - 5, cink-szulfát - 10, magnézium-szulfát - 200.
Olvassa el a cikk többi részét →
Körte északon:
1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész
Ajánlott:
Piros Csípős Paprika Termesztése északon
Az európaiak először 1494-ben ismerkedtek meg a vörös paprikával. Hanka hajóorvos, aki Kolumbuszt kísérte, észrevette, hogy az őslakosok ételüket az általuk "aginak" nevezett fűszerrel ízesítik
Körte északon (5. Rész)
A fiatal körtefák védelme a fagyástól, a leégéstől és a rágcsálóktól Körte metszés Körtebetegségek és kártevők elleni küzdelem
Körte északon (4. Rész)
Ígéretes körtefajták
Körte északon (2. Rész)
Az intenzív szelekciós munka eredményeként új, gazdaságilag sokkal értékesebb körtefajtákat tenyésztettek. Az elmúlt években a tenyésztők erőfeszítéseinek köszönhetően a körte választék a felismerhetetlenségig megváltozott, és a legkülönbözőbb, különböző érési időszakú fajták választéka nyílt meg a kertészek előtt
Körte északon (1. Rész)
A körte kultúra fejlődése hosszú utat tett meg - a vad, savanykás, köves sejtekkel teli, valamivel jobb ízű, mint egy erdei makk, körtéből gyümölcs lett, amelynek pépje vajként olvad a szájban, az íz maximális tökéletessége, a "gyümölcs gyümölcse", a franciák átvitt meghatározása szerint. Az alma népszerűségének köszönhetően a körte határozott helyet kapott Oroszország északnyugati és szomszédos régióinak gyümölcsösében