Japán Kert (2. Rész)

2024 Szerző: Sebastian Paterson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 13:50

Japán kert: 1. rész, 2. rész, 3. rész, 4. rész.

• Japán kerti elemek
• Összetétel alapelvei
• Tér és idő

Japán kerti elemek

A japán kultúrában a kertészkedés magas művészet, amely rokonságban áll és összefügg a kalligráfia és a tintarajz, a festészet és az építészet művészeteivel. A japán kert közepén van egy ház, amelynek ablakaiból az egész kert jól látható, ami a ház belső terének folytatása, amikor a ház belső tere harmonikusan beolvad a kert térébe. a ház körül.

Más építészeti struktúrák mellett általában a következő elemek találhatók a japán kert helyén:

• valódi vagy szimbolikus víz;
• sziklák vagy kőcsoportok;
• kőlámpa;
• teaház vagy pavilon;
• jellegzetes stílusban készült sövény, kerítés vagy fal;
• híd egy szigetre vagy egy patakon;
• kőút;
• sziklakert;
• cél;
• pagoda vagy Buddha szobrászati képe.

A japán kertben a felsorolt elemek mindegyike, különös szimbolikus jelentéssel bír, összhangban áll más elemekkel, amelyet mély filozófiai jelentés tölt meg. Kínai és japán filozófiák azt állítják, hogy az ember teljesebben élheti az életét, megnyitva magát a természet egyetemes ritmusainak érzékelése előtt. Egy japán kertben az ember a derű és a derű állapotára hangolódik, amelyet a buddhizmusban gyakorolt meditáció során érnek el. A japán kert minden eleme, annak hangjai, színei és szerkezete, gondosan és gondosan egyetlen kompozícióvá egyesítve, céltudatosan befolyásolja az érzékelés összes szervét, így az ember nemcsak vizuálisan, hanem a hallás segítségével is elnyeli a harmónia képét., illata és tapintása.

A japán kert mesterséges dombok, hegyek és síkságok, vízesések, tavak, utak és patakok megépítésével képes miniatűrben utánozni egy hatalmas tájat. A japán kert összetételénél figyelembe kell venni a kert különböző nézőpontjait, és ezeket a pontokat. Ugyanakkor nagy jelentőséget tulajdonítanak a kerten kívül elhelyezkedő és látható hátterét alkotó tárgyaknak, például egy hegynek, dombnak vagy facsoportoknak, amelyeket a kert festői kompozíciójának alkotóelemeként használnak. lehetővé teszi a kerttér határainak vizuális kiterjesztését. A tér egységének figyelembe vételének ezt az elvét "shakkey" -nek nevezik, amely lefordítható "kölcsönzött tájként".

Összetétel alapelvei

A Sakutei-Ki első és legfontosabb alapelve:

"A telek elhelyezkedésétől és a vízi táj szerkezetétől függően ízléssel kell díszítenie a kert minden részét, felidézve a természet bemutatását, bemutatva annak jellemzőit."

A japán kertállam megszervezésekor a következő négy alapelvet kell betartani:

• "Shotoku no sansui" ("természetes hegyi folyó") - a természet hasonlatosságával kell létrehozni;
• Kehan no shitagau (kövesse a tópart vonalát) - a helyszín domborzatának megfelelően kell megtervezni;
• "Suchigaite" ("szabálytalan számértékek") - a kompozíciókat aszimmetrikus elemekből kell állítani;
• "Fuzei" ("szélérzet") - át kell ölelni és elképzelni a környezetet.

A japán kert szellemének átadásához emlékeznie kell arra, hogy a természet az az ideál, amelyre törekednie kell annak létrehozásakor. A természet idealizálható vagy szimbolizálható, de nem hozhat létre semmit, amit a természet soha nem tudna létrehozni. Például nem szabad négyzet alakú vagy téglalap alakú tavat vagy szökőkutat elhelyezni a kertben, mivel ez a természetben nem található meg. A kövek egy csoportja azonban szimbolizálhatja a hegyeket, tavakat - tavakat, hullámos mintát, amelyet a gereblye adott egy homokos kertterületen - egy óceánt.

Egy másik fontos elvet követve - az egyensúly elve, a japán "sumi" kifejezésnek mindennek arányosnak kell lennie. Tehát annak a kőnek, sziklának vagy sziklának, amelynek a helyszínen egy hegy szerepét kell betöltenie, meg kell felelnie a terület nagyságának. Ezért a kert összes alkatrészét különösen körültekintően kell kiválasztani, figyelembe véve azok arányát azzal a területtel, amelyen a kertet lefektetik.

Tér és idő

Milyen hülye csalogány!

Árnyékos erdőnek tévesztette a

bambuszmadarat.

Takarai Kikaku (1661-1707)

Minden japán kert rendelkezik kerítéssel, mivel az elzártság helyszínéül szolgáló kertet biztonságosan el kell keríteni a külvilágtól, ugyanakkor létre kell hozni egy olyan eszközt is, amelyen keresztül be lehet lépni és el lehet hagyni. Kerítések és kapuk szolgálják ezeket a célokat, amelyek nem kevésbé fontos része a japán kertnek, mint egy lámpa vagy kő. A japán kert mikrokozmosz - külön világ, amelyben nincsenek gondok és aggodalmak. A kerítés elszigetel minket a makrokozmosztól - a külvilágtól, és a kapu az a határ, ahol minden világi gondunkat elhagyjuk, majd felkészülünk arra, hogy újra szembenézzünk a nagyvilágban meglévő problémákkal.

A japán kertekben is feltűnő a kert egy részének látszólag "üressége", amely a japán kert összetételének kulcseleme. Ez az üres tér, amelyet japánul "ma" -nak neveznek, az ürességet, rést, intervallumot, közbensőséget, helyet más terek, emberek és tárgyak között jellemzi. A "ma" üres hely meghatározza a kert körülvevő elemeit, és maga a környező elemek határozzák meg. Ilyen "üres" hely szükséges, mert a "semmi" nélkül nem lehet "semmit" megszerezni. Ez a koncepció összhangban van a yin és yo szellemével, amely jobban ismert a kínai yin és yang szavakról.

A "ma" feltétel nélküli üressége látható a Rean-ji híres sziklakertében a köveket körülvevő fehér homok mintáinak hullámaiban, amelyek feltárják a forma és az üresség folytonosságát a filozófiai koncepció által elfoglalt tér helyén. az üresség. A ma szépség elve a híres japán tea-szertartás során is látható. A „ma” elv alkalmazása a teaház üres tereinek jelenlétében figyelhető meg, amelyek tükrözik a vidéki élet egyszerűségének, visszafogottságának és aszketizmusának művészi preferenciáját, amelyet olyan hagyományos japán esztétikai fogalmak fejeznek ki, mint a „wabi”, „sabi”.”És„ shibui” ².

A japán kert létrehozása során a "wabi" és a "sabi" kölcsönhatása is kulcsfontosságú.

A "wabi" fogalma úgy értelmezhető, mint "egyfajta, különálló, kizárólagos, magányos".

A "Sabi" meghatározza az időt vagy az ideális képet, és a leghelyesebb fordítás: "patina, nyom, nyom". A cementlámpa lehet egyfajta, de hiányzik a tökéletes megjelenés. A kő lehet régi és mohával borított, ugyanakkor ha gömb alakú, akkor hiányzik a "wabi".

Viszont a "shibui" fogalma "kifinomult visszafogásként" értelmezhető. A japánok számára a "shibui" fogalma a legszebb szépség megnyilvánulása. A "Shibui" egy megfoghatatlan szépségként írható le, amely illuzórikus lehet annak, aki megpróbálja létrehozni. Ez a szépség természetes, vagy természetes összetevőt tartalmaz. A Shibui az, ami újra és újra magára vonja a figyelmünket, amikor megérezzük, hogy valamit elmulasztottunk. A Shibui tárgyakra, modorra, emberi viselkedésre, ruházatra, ételre, kertekre, életünk gyakorlatilag minden aspektusára utalhat.

A shibuya megnyilvánulása a természetben lehet egy szeretettel megtervezett kert, amelyben az ember alkotta tárgyak az anyag, a tervezés, a kivitelezés és a természetes szépség harmonikus kombinációját alkotják. Ez a természetes szépség megnyilvánulhat fák formájában vagy a patinában, amelyet a kert különböző tárgyai idővel megszereztek. Ez az időtábla véletlenül, figyelmetlenség útján, vagy egyszerűen a tárgy öregedésének folyamatában hozható létre. Azok az objektumok, amelyeknek van egy kis idejük, halkan el tudják mondani, hogy mi úja nem.

¹ Fordította Arushanyan Z. L.

² Steve Odin, A társadalmi én a zenben és az amerikai pragmatizmus