A Fehérrépa Fejlődésének Biológiája és Kapcsolata A Környezeti Feltételekkel

2024 Szerző: Sebastian Paterson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 13:50

Olvassa el az előző részt - Fehérrépa termesztése: mezőgazdasági technológia, vetőmagkészítés, vetés, gondozás

A fehérrépa (Brassica rapa L.) a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozik.

Kétéves növény. Az első életévben rozettát képez a levelekből és a gyökértermésből. A gyökérzöldség húsos, különböző alakú. Megkülönbözteti a fejet, a nyakat és magát a gyökeret. A gyökértermés földalatti részén a kéreg színe fehér vagy sárga, néha lila, a felszínen néha azonos vagy zöld, lila, bronz. A gyökérzöldség pépe fehér vagy sárga, néha bíborvörös gócokkal, lédús, gyengéd, édeskés, sajátos "fehérrépa" ízű: nedvesség és ásványi anyag táplálék hiányában keserűvé válik.

A levelek többnyire boncoltak, különböző alakúak. Színük a világoszöldtől a sötétzöldig változik. A levelek ráncos felületűek, serdülőek, viaszbevonat nélkül.

A karalábé palántái kedvező talaj- és éghajlati viszonyok között jelennek meg a vetés után 5-6 nappal. 22-24 nappal a csírázás után a fehérrépa érezhetően sűrűsödni kezd a gyökérnövényben. A vetés utáni 65-70. Napon a korán érő fajták elkezdenek lehullani a levelekből, a gyökérnövény átmérője eléri a 9-11 cm-t, közülük a legnagyobb súlya 400-500 g. A kertben maradt növényekben a új levelek és a régiek halála folytatódik, megnő a gyökérzöldségek súlya, de pépjük elveszíti lédússágát, a mag pedig petyhüdtté válik az üregekkel.

A második évben a magnövények 35–135 cm magasságot érnek el. A virágok sárgaek, különböző árnyalatúak. A virágzás végén hosszúkás hüvely képződik, amely éréskor kinyílik. A magok kerekek, fényesek, vörösbarnák vagy barnák, sötétednek, hosszú távú tárolásukkal. 1000 mag tömege 1,5-3,8 g.

× Kertész kézikönyve Növényi faiskolák Áruházak nyaralókhoz Tájtervező stúdiók

A fehérrépa termesztési körülményeire vonatkozó követelmények

A fehérrépa növekedését és fejlődését a fő külső tényezők befolyásolják: hőmérséklet, fény, nedvesség, talaj táplálkozása.

A fehérrépa hőigénye

A fehérrépa hidegálló növény. Magjai + 1 … + 3 ° С-on kezdenek csírázni. A hőmérséklet emelkedésével a palánták megjelenése felgyorsul. A vetőmag csírázásának optimális hőmérséklete + 8 … + 10 ° С. A fehérrépa jól növekszik, és magas cukortartalmú gyökereket képez + 12 … + 20 ° C hőmérsékleten. A magasabb hőmérséklet gátolja a gyökérnövény növekedését.

A fehérrépa növények erősebben reagálnak a hirtelen és éles hidegre, mint a hőmérséklet fokozatos csökkenésére. Ősszel, amikor + 5 … + 6 ° C-ra csökken, a gyökérnövények növekedése jelentősen csökken. Alacsony hőmérséklet hatására virágzó növények jelennek meg, durva, fás gyökértermést képezve. A fehérrépa palántái képesek elviselni a rövid idejű fagyokat - 5 … - 6 ° С, felnőtt növények - akár - 8 ° С. Ugyanakkor a korai érésű fajták kevésbé ellenállnak a negatív hőmérsékleteknek.

Fehérrépa-követelmények

A fehérrépa fényszerető kultúra, különösen a csírázás után először. Gyenge fényben a növények növekedése és fejlődése erősen visszamarad. Ezért megvastagodott vetésnél ritkításra van szüksége, amellyel nem lehet késni.

A fehérrépa egy hosszú napos növény. A nap hosszának csökkenésével a tenyészidő jelentősen lecsökken, és felgyorsul a szárazanyag felhalmozódása. A hazai fajták többsége jól alkalmazkodik az északi régiókban történő termesztéshez, és jó fény mellett egy hosszú nap alatt magas gyökértermést eredményez.

Fehérrépa nedvességigénye

Ha nagy fehérrépa-gyökereket szeretne jó pépminőséggel, akkor a tenyészidőszak alatt mérsékelten nedves talajt és kellően magas légnedvességet biztosítson. Alacsony páratartalom mellett, öntözés nélkül, durva keserű péppel rendelkező kis gyökereket képez. A túlzottan magas talajnedvesség szintén hátrányosan befolyásolja a növényeket, mivel a víz stagnálása a felső rétegekben megnehezíti a levegő gyökerekhez jutását, különféle betegségeket okozva.

A növények fejlődésében két kritikus periódus van, amikor a fehérrépának különösen öntözésre van szüksége: az első a palánták megjelenésének pillanata és az első igaz levelek kialakulásának kezdete, amikor a gyökerek még nem eléggé fejlettek; a második a betakarítás előtti utolsó hónap.

A nedvességhiány pótlása ezekben az időszakokban jelentősen növeli a termést és javítja annak ízét. A fehérrépán nagyobb korai érettségük miatt a nedvességhiány erősebben hat, mint a rántásokon.

Az aszály negatív hatása elkerülhető, ha olyan vetésidőt választunk, hogy a fehérrépa növekedésének legkritikusabb időszaka egybeesik a csapadékidőszakkal.

Fehérrépa talajigénye

A fehérrépa számára a legjobb a humuszban gazdag, könnyű agyagos és homokos vályogtalaj. Művelt tőzeges területeken is jól növekszik. A fehérrépa viszonylag ellenáll a megnövekedett talaj savasságának. A lapos és lekerekített lapos gyökérnövényű fehérrépafajtákat sekély szántófölddel (15-18 cm) rendelkező területeken lehet termeszteni, azonban a fehérrépa-gyökérnövények magas hozama csak elegendő tápanyagellátással jár.

× Hirdetőtábla Eladó cica Kölyökkutyák eladók Eladó lovak

A fehérrépa követelményei az elemekre

A teljes tenyészidőszak alatt, különösen a növekedés kezdetén, nitrogénre van szükségeamely elősegíti a levelek és gyökerek növekedését. Hiányával, növekedési retardációjával, a levéllemezek méretének csökkenésével figyelhető meg, a levelek sárgászöld színűvé válnak, a levélnyélek pedig vörösessé válnak. A nitrogénfelesleg káros, mivel meghosszabbítja a tenyészidőt, csökkenti a gyökérnövények minőségét és tartási minőségét. A káros nitrátok zöldségekben történő túlzott felhalmozódásának egyik fő oka a túlságosan nagy dózisú nitrogénműtrágya kijuttatása, amely jelentősen meghaladja az ajánlottakat. Ezenkívül a nitrát műtrágyák az ammónia és az amid műtrágyákhoz képest jelentősen megnövelik ezen anyagok dózisát a termékekben. Kedvezőtlen időjárási körülmények között (hideg, esős nyár, felhős időben alacsonyabb megvilágítás) még kis adagok alkalmazása sem garantálja a nitrátfelesleget, ami a termék minőségének romlásához vezet. Késői trágyázás nitrogén műtrágyákkal, különösen a termékek érési időszakában, meghosszabbítja a növények vegetációját, lelassítja a cukrok és szárazanyagok bioszintézisét, és túlzott nitrátfelhalmozódást okoz.

A foszfor elsősorban a fehérrépa növekedésének első fázisaiban nélkülözhetetlen. A talaj jól megtartja, így előre, a főművelés során alkalmazható. A foszfor felgyorsítja a gyökérzet növekedését, növeli a növény ellenállását a kedvezőtlen mikroklíma tényezőkkel szemben. Az elégtelen foszfor-tápanyag, különösen a növényfejlődés kezdeti időszakában, késlelteti növekedésüket és csökkenti a termést. A foszfor hiánya a növekedés gyengüléséhez vezet, a széleken levő levelek lila árnyalatot kapnak, a régi levelek lilává válnak. Jellemző tulajdonság a lila árnyalat a levél szélén. A foszfát éhezést leggyakrabban hideg, nedves időben figyelik meg, különösen savas talajokon, amelyekben magas az alumínium, a mangán és a vas vegyületeinek mennyisége.

A kálium bizonyos szerepet játszik a növények fotoszintézisében, befolyásolja a sejtek víztartalmát és a szénhidrátok kiáramlását a levelekből a gyökerekbe. A talajban található magas káliumtartalom hozzájárul a fehérrépa bakteriális betegségekkel szembeni ellenálló képességének növeléséhez. Kálium hiányában a levelek halványzöld színt kapnak, széleik mentén kiszáradnak. Az akut kálium-éhezés a levéllemez szélének sárgulását és barnulását okozza (marginális égés). A kálium hiánya hatással van a fehérrépa növényekre, amikor száraz, meleg időjárás lép fel, valamint a tőzeges talajokon egyenetlen nedvesség esetén.

A kalcium csökkenti a talaj savasságát, és megköti a növényekre káros alumínium, mangán és vasoxid mozgékony formáinak feleslegét, ami nagymértékben csökkenti a hozamot. Hiánya késlelteti a keményítő cukorrá történő átalakulását, csökkenti a fotoszintézis intenzitását, emellett az oldalgyökerek növekedését és megvastagodását okozza, amelynek következtében a gyökérnövények minősége csökken.

A kalcium különösen fontos a gyökérnövényeknél, beleértve a fehérrépát is, a tenyészidőszak második felében, mivel ebben az időben a cukorképződés folyamatai dominálnak a fehérjeszintézis folyamataival szemben.

A talaj megnövekedett savtartalma negatívan befolyásolja a fehérrépa hozamát. Savas reakció körülményei között csökken a növények nitrogén-, foszfor-, kálium-, kalcium-, magnézium-, réz- és más fontos elemek ellátása, fokozódik a patogén mikroorganizmusok aktivitása. A savas környezetben lévő fehérrépát a keel erőteljesebben befolyásolja. A talaj oldat optimális reakciója a fehérrépára a pH 6-6,9.

A fehérrépa érzékeny a mikroelemek megtermékenyítésére. A bór a legfontosabb nyomelem.… Ez nemcsak a gyökérnövények hozamát, cukortartalmát, vitamintartalmát növeli, hanem növeli a baktériumos megbetegedésekkel szembeni ellenállást, valamint hosszú távú tárolás során megőrzi a minőséget. Bórhiány miatt a gyökérzöldségek pépje üvegessé válik, majd kellemetlen ízű barnává válik. A gyökérnövények rothadnak. A bóros éhezés első jelei a fiatal növényeken jelentkeznek: a növekedés és a gyökerek csúcspontjai elpusztulnak, további rozetták képződnek és a levéllemezek meghajlanak. Nagy dózisú ásványi műtrágyák bevezetése növeli a bórban a fehérrépa iránti igényt. A legkritikusabb időszak itt a gyökérnövény intenzív megvastagodásának megkezdése. A bórtrágyák a meszes gyep-podzolos talajokon a leghatékonyabbak. Száraz, forró időben a bórhiány a legkifejezettebb.

A répa és a magnézium szintén fontos a fehérrépa növekedése szempontjából, részt vesznek a növényi sejtek anyagcseréjében, hozzájárulnak a bennük lévő klorofill-tartalom növekedéséhez. A tőzeges mocsaras talajokban gyakran megfigyelhető rézhiány.

A fehérrépa pozitívan reagál a kálium és a nátrium együttes bevezetésére. Magas hozamú gyökérzöldségeket terem, ízletes és édes péppel. A hamu jó hatással van növekedésére és termelékenységére. A talaj savasságának semlegesítésével megvédi a növényeket a keel betegségétől, káliumot, részben foszfort, kalciumot és nyomelemeket is biztosít számukra.

Olvassa el a cikk többi részét - A fehérrépa használata az orvostudományban

"Kerek, de nem a nap, édes, de nem méz …":

1. rész : A fehérrépa termesztése: mezőgazdasági technológia, magkészítés, vetés, gondozás

2. rész A fehérrépa fejlődésének biológiája és viszonya a környezeti feltételekhez

3. rész fehérrépa az orvostudományban

4. rész A fehérrépa használata a főzés során