Ásványi Műtrágyák - Előny Vagy Kár (1. Rész)

2024 Szerző: Sebastian Paterson | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-16 13:50

Miért becsüljük alá az agrokémia és az ásványi műtrágyák jelentőségét a mezőgazdaság térnyerésében?

Gyakran kérdeznek bennünket a biológiai, biogazdálkodásról és arról, hogy lehet-e "kémia" nélkül, ásványi műtrágyák nélkül a dacha-gazdálkodásban? Az ásványi műtrágyákkal, a "kémia" iránti gyanús hozzáállás gyakrabban hangzik, mint szeretnénk.

Ezt a véleményt sok kertész és amatőr zöldségtermesztő osztja. Elsősorban egyrészt az agrárkémia, másrészt a műtrágyák helyes használatának ismerete, másrészt a műtrágya nélküli mezőgazdaságot népszerűsítő irodalom rengeteg oka volt. Sokan szenvedélyesen vágynak arra, hogy bioélelmiszerek legyenek az asztalon. És ez helyes. De a műtrágyáknak semmi közük hozzá. A műtrágyák toxicitásáról szóló pletykák nagyon eltúlzottak. A biológiai, organikus vagy egyéb mezőgazdaságban, az úgynevezett "vegyszerek nélküli" mezőgazdaságban, a műtrágya nélküli mezőgazdaságban sokkal gyakrabban nyerik a környezetre veszélyes termékeket.

× Kertész kézikönyve Növényi faiskolák Áruházak nyaralókhoz Tájtervező stúdiók

A növényeknek ásványi és szerves trágyákra is szükségük van, nem tudnak normálisan növekedni anélkül, hogy a talajban könnyen oldódó tápanyagok lennének, amelyeket ásványi műtrágyákkal szállítunk nekik. A növények nélkülük éheznek, az éhes növények pedig nem teljes értékű élelmiszerek, nem környezetbarát termékek. Ezért a környezetbarát gazdálkodás nem nélkülözheti ásványi műtrágyák felhasználását. Jelenleg a tudomány adaptív tájgazdálkodási rendszert dolgozott ki, amelyet hazánk számos régiójában bevezetnek, és ez az intenzív, modern gazdálkodás alapja, erről a következő cikkekben mindenképpen elmondunk.

A külföldön felmerült, széles körben hirdetett, úgynevezett biológiai, organikus, ökológiailag biztonságos gazdálkodási rendszerek nem felelnek meg sem a modern orosz mezőgazdaság céljainak, sem céljainak, elsősorban a nyugati élelmiszer-túltermelés összefüggésében fejlesztenek ki bizonyos problémákat. A biológiai mezőgazdaság, amely tagadja az ásványi műtrágyák és egyéb vegyszeres anyagok alkalmazását, általában a mezőgazdaság intenzívebbé válása, nem progresszív, több kárt, mint hasznot hoz a dacha-gazdálkodás számára.

Próbáljuk megérteni ezt részletesebben. Először is, az összes hazánkban előállított szokásos ásványi műtrágyát tesztelték a környezetbarátság és a természet, az állatok és az emberek környezeti biztonsága szempontjából, ezért nagyon alkalmasak a környezetbarát gazdálkodásra. A környezetbarát mezőgazdaság elképzeléseit tévesen az ásványi műtrágyák használatának tiltásaként fogják fel, amelyek valamilyen oknál fogva a mezőgazdasági termékek állítólagosan szennyező "kémia" kategóriájába tartoznak. De ez tévedés. A biológiai, biogazdálkodás csak különleges esetekben lehetséges, például szigorúan természetes gazdálkodásban, és akkor sem mindenhol. Az önellátó gazdálkodás letelt szakasz, ezek a XV-XVIII. Század körülményei. Jelenleg lehetetlen szerves műtrágyát vásárolni "vegyszer nélkül". Ezért az új gazdálkodási rendszerek nem alkalmasak kertészek és hobbi zöldségtermesztők számára.

A trágyának például a fő szerves trágyának számos hátránya van. Ez egyrészt a modern állattenyésztés pazarlása, és a hulladékból mindig hiányzik valami, az állatok már nagyon sok tápanyagot elvittek a növényi takarmányból, és azok az anyagok, amelyekre már nincs szükségük, hulladékká váltak. Ezért a trágya a növények táplálkozása szempontjából alacsonyabb rendű műtrágya. Ezen túlmenően az állattenyésztésben számos különféle kémiai adalékot, állatok diagnosztizálására és kezelésére szolgáló állatgyógyászati készítményeket, helyiségekben használatos fertőtlenítő szereket stb. Nem szükségesek mind a növények, mind Ön és én számára. A többi szerves műtrágya pedig még „kémiailag szennyezettebb”. Ezért a környezetbarát biogazdálkodásnak gyakorlatilag nincsenek feltételei.

× Hirdetőtábla Eladó cica Kölyökkutyák eladók Eladó lovak

Másodszor, az etetési folyamat során a növényeknek kritikus időszakai vannak bizonyos elemek felszívódásának, amikor megkövetelik a tápanyagok kötelező jelenlétét a talajban, könnyen hozzáférhető formában. Sem a talaj, sem a szerves műtrágyák nem tudják biztosítani számukra a szükséges elemeket a szükséges mennyiségben. A növények ilyen körülmények között hibás termékeket adnak az emberek számára. Például a növények éhségtől való megmentése érdekében feltétlenül hozzá kell adni a szuperfoszfátot, amikor a növényeket vetés előtti műtrágyaként vetik. Tavasszal a bőséges virágzással rendelkező kerteknél karbamidoldattal kell lombot táplálni, ellenkező esetben a nitrogénhiány miatt a virágok, a petefészkek és a gyümölcsök erősen leesnek. Számos más példát lehet említeni, amikor lehetetlen az ásványi műtrágyákat mással helyettesíteni.

Harmadszor, és ez a legfontosabb, az agrokémia, mint az összes agrártudomány, fejlődésében legnehezebb időszakot él át, sok objektív és szubjektív ok miatt. Egyrészt a társadalmi-gazdasági helyzet élesen súlyosbodott - a köztudat visszafordul, néha a középkor felé (növények vetése és műtrágyák kijuttatása a hold fázisaiban stb.), Kialakulnak a társadalom árnyékrétegei és rétegei, amelyek vallják az egyetlen elvet: "A profit érdekében minden eszköz jó." Másrészt a tudomány maga is nehéz helyzetbe került, elvesztette presztízsét és a természet és a társadalom különféle jelenségeinek objektív tolmácsának szerepét.

A tudomány legfőbb kritikája az agrokémia felé irányult, amelyre a modern mezőgazdaság és az élelmezésbiztonság épül. Folytatódik az aktív agrokémiai antipropaganda sajtó és egyúttal az ásványi műtrágyák széles körű tömeges vásárlása és értékesítése külföldön. Így a hazánkban előállított műtrágyák hasznosak külföldi területeken, de azt mondják és írják nekünk, hogy a műtrágyák megmérgezik a földünket és a mezőgazdasági termékeinket. A műtrágyák kivitelét azonban mindenkor és minden országban csak akkor hajtották végre, ha a saját mezőgazdaságuknak nem okozott kárt.

A köztudat ilyen "feldolgozása" kétségekbe vonja az ásványi műtrágyák felhasználásának célszerűségét nemcsak a zöldségtermesztők és az amatőr kertészek, a szakmailag felkészületlen gazdálkodók körében, de még néhány olyan szakember körében is, akik alternatív módok után indulnak a mezőgazdaság termelékenységének növelésére. És ez sajnos szinte mindenhol megfigyelhető. Egyesek az alternatív gazdálkodásra való áttérést követelik, mások - a biológiai és az ökológiailag biztonságos gazdálkodásra, mások pedig egyszerűen külföldre küldendő ásványi műtrágyákat vásárolnak, bár ott már a műtrágyákat jóval nagyobb mennyiségben használják, mint nálunk. A műtrágyákat nálunk vásárló külföldi vállalatok tízszeres nyereséget kapnak, majd eladják nekünk a műtrágyaink felhasználásával nyert élelmiszertermékeket.

Ugyanakkor talajaink termékenysége ásványi műtrágyák használata nélkül kimerül, és minden talajban élesen negatív tápanyag-egyensúly alakul ki. Lehetetlen számítani arra, hogy a természetes termékenység ragadozó felhasználása után a nem megtermékenyített talajon, a talajon magas terméshozamot és környezetbarát termékeket kapnak. Az agrokémia tudománya már régóta bebizonyította, hogy a helyi szerves műtrágyák készletei nem elegendőek ahhoz, hogy a betakarítással ellensúlyozzák a tápanyagok talajból történő eltávolítását. A talaj termékenysége ásványi műtrágyák használata nélkül csökken, és a termékenység csökkenésével a mezőgazdaság termelékenysége, a mezőgazdasági termékek minősége és az élelmiszerek ökológiai tisztasága kétségtelenül csökken.

Az agrokémia és az ásványi műtrágyák többször is indokolatlan támadásoknak voltak kitéve, sokan megpróbálták kicsinyíteni szerepüket a mezőgazdaságban. Először a háború előtti időszakban történt, amikor megsértették a tudományos igazságokat, de D. N. Pryanishnikov akadémikus és hallgatói sikeresen helyreállították azokat. A második - a háború után, az agrártudomány fennhatósága alatt T. D. Lisenko, amikor az agrokémiai tudomány sok híres tudóst elveszített. Most a harmadik negatív periódusnak lehetünk tanúi, amikor néhány felelős dolgozó, tagadva az agrokémia és az ásványi műtrágyák jelentőségét a mezőgazdaság felemelkedésében, akarva-akaratlanul bűntársaivá válik az emberek jólétének romlásában.

El kell érnünk az ásványi műtrágyák hatékony felhasználását a tudományos mezőgazdaság összekapcsolódásaként, figyelembe véve a megfelelő talajművelést, a növényvédő szerek használatát stb. Végül is a mezők megtermékenyítésével kapcsolatos ismeretek ésszerű birtoklása nemcsak az emberek joga és kiváltsága, hanem az utódok iránti nagy felelősség is. Valamilyen oknál fogva a kertészek és a zöldségtermesztők, akik kertészeti és nyaralókban gazdálkodnak, naivan hiszik az ásványi műtrágyák veszélyeiről, a biogazdálkodás csodálatos hatásáról szóló meséket. Úgy tűnik, minden a műtrágyák rossz felhasználásának és a műtrágyák terrorista célú felhasználásának negatív példáin alapul.

Olvassa el a cikk második részét →

Gennagyij Vaszjajev, egyetemi docens, az Orosz Mezőgazdasági Akadémia északnyugati regionális tudományos központjának vezető szakembere, Olga Vasjaeva, amatőr kertész